A Magyar Becsület Renddel tüntették ki Olofsson Placidot

2016. október 23.                                                                                          http://www.magyarkurir.hu

A Magyar Becsület Rend kitüntetést vehetett át Olofsson Placid bencés szerzetes és Tőkés László erdélyi református lelkész, európai parlamenti képviselő október 23-án, vasárnap az Országházban.

Orbán Viktor köszönti a kitüntetett Placid atyát

A kitüntetés átadásán Orbán Viktor miniszterelnök hangsúlyozta: a bátornál is bátrabb a két kitüntetett, „embert próbáló időben tettek tanúbizonyságot hitről és becsületről, szabadságról és hazaszeretetről”.

Olyan határhelyzetekben álltak helyt a rájuk bízottakért, amelyekben sok ember elbukott volna – emelte ki. „Bebizonyították, hogy a hősök igazsága mindig jövő idejű” – tette hozzá a kormányfő.

A miniszterelnök a magyar szabadság és az európai keresztény kultúra két bátor tanúságtevőjének nevezte a kitüntetetteket.

A századik életévében járó Olofsson Placid bencés szerzetes-papot 1946-ban tíz évre a Gulágra internálták kényszermunkára, és hazatérte után sem dolgozhatott sem papként, sem tanárként. Az indoklás szerint a kitüntetést a kivételes élethivatását a legembertelenebb körülmények között is reményt adó derűvel megélő, a sokféle megpróbáltatás ellenére is töretlen és lelkiekben egyre gazdagodó, páratlanul hosszú és példaadó életútja elismeréseként kapta....

Forrása: és a teljes cikk    Orbán Viktor beszéde

Miért érdekes ez ma a számunkra?

Mert 2009-ben, az akkor 93 éves Placid atyáról ugyan megjelentek hírek, de ezek mennyire felemásak voltak!

Placid atya, a mindig derűs, Gulágot is hittel megjárt idős pap töretlen kedéllyel mondja:
 "Én még itt vagyok, de hol van már a Szovjetunió?"

A cím már maga is sokatmondó a mult-kor.hu portálon   (2009. február 24)

Aki együtt jött haza a Gulagról Kovács Bélával

Itt aztán Kovács Béláról indul a cikk, a kép pedi Kovács Bélát ábrázolja - Kádárral. Akit érdekel, nézze meg az eredeti, ide nem raktam már be mindezt.

Placid atyáról viszont kiderül:

A Gulágon 42 kg-ra fogyott le...

Szabadulásakor, Magyarországra való visszatérésekor kapott egy vasútijegyet, egy tüdőszűrési igazolást, egy húsz forintos bankót, egy zsömlét parizerrel és egy doboz Munkás cigarettát – "ez volt a hozományunk tíz év kényszermunka után" – emlékezik Placid atya. 

Hazaérkezése után megbélyegzett ember lett, 

- nem kapott működési engedélyt sem tanárként, sem papként. Így a ládagyárban lett segédmunkás. 

- A papi hivatást sokáig csak titokban gyakorolhatta. 

- A rendszerváltás után ügyében nem történt hivatalos rehabilitáció.

1990 után a Szovjet Legfelsőbb Katonai Bíróságtól a Magyar Igazságügyi Minisztériumon át kapott egy stencilezett papírt, amely szerint felmentik a korábbi vád alól…

Ézsiás Erzsébet A hit pajzsa című könyvében írta meg a bencés szerzetes élete történetét.             (  https://www.vasarnapihirek.hu)

És ugye            a rendszerváltozás után ügyében nem történt rehabilitáció!

Értékeljük ennek tükrében 

a ma is még közöttünk élő pap méltő kitüntetését!

Placid atya (2016)

Életrajzát itt nézheted meg. (Az Úristen is akarja, hogy túléljük)

Győrfi Károly: Keresztényüldözés a 21. század elején

Győrfy Károly könyvbemutatóján magam is részt vehettem, mondhatom, emlékezetes és informatív előadás volt. A könyv már második kiadásban is megjelent, jelezve, hogy a téma nagyonis aktuális, és az érdeklődés is lankadatlan.

A könyv ismertetése

A könyvről átvettem egy könyvismertetőt, amely elég részletes ahhoz, hogy fogalmat alkossunk tartalmáról.

Győrfi Károly legújabb könyvében keresztény holokausztnak nevezi a napjainkban egyre jobban terjedő keresztényüldözést, amely a világ legkülönbözőbb pontjain zajlik Krisztus hívei el A szerző dokumentált, konkrét eseteket mutat be, elsősorban az Open Doors és a Kirche in Not  nevű szervezetek adataira támaszkodva. A kötetből kiderül: korunkban a kereszténység üldözése sok országot és több százmillió keresztényt érint. Az író kutatásai alapján megállapítható, hogy az extrém erősen vagy erősen üldözött keresztények 400 millióan vannak a világban. A hitük miatt megölt Krisztus-hívők száma folyamatosan növekszik, egyházi vezetők – többek között a pápák – nyilatkozatai szerint manapság minden ötödik percben megölnek egy keresztényt a hite miatt. Általános vélemény szerint az újkori keresztényüldözés történetében a 2014. év volt eddig a legtragikusabb. Legnagyobb veszélynek Szíriában, Irakban és Nigériában vannak kitéve a keresztények, de erősen üldözik őket többek között Észak-Koreában, Szomáliában, Afganisztánban, Szudánban, Iránban, Pakisztánban és Eritreában is. Vagyis döntő többségükben iszlám jogrendű államokról van szó. A két kivétel a kommunista Észak-Korea és a keresztény többségű Nigéria. Utóbbi országban azonban a Boko Haram nevű szélsőséges iszlám terroristaszervezet folyamatosan hajt végre gyilkos merényleteket keresztények ellen... http://www.magyarkurir.hu/kultura/gyorfi-karoly-keresztenyuldozes-21-szazad-elejen

A szerzőt is hallgathatod

Érdemes meghallgatni emellett a szerzőt magát, amint egy friss, mai riportban beszél a témáról.

Beszélgetés Győrfi Károllyal a Kat.Rádióban 2016.06.07.

http://www.katolikusradio.hu/musoraink/adas/402517

Hallgass régebbi rádió-műsorokat Archív Hangtárból!

Ezt a linket azért is ajánlom mindenki figyelmében, mert elvezet a Katolikus Rádió honlapjának Archívumába, ahol kényelmesen lehet meghallgatni régebbi műsorokat

t.

Móricz Jánosról Varga Zoltán beszél YT videon

Móricz Jánosról remek ismertetés a YouTube-on

A több, mit egy órás videoban Varga Zoltán, a Móricz János Kultúrális Egyesület egyik alapítója, a Körmendi Konferencia szervezője beszél tárgyilagosan, tényszerűen és reészletesen a magyar kutatónk életéről, eredményeiről, elhallgatásáról és felfedezésének - a Tajos barlangnak -jelentőségérül.

Itt megnézhető, letölthető ez a remek video:
https://www.youtube.com/watch?v=GM-yOHvkZVI

Korábban többször is írtam már Móricz Jánosról:

A Tajos barlang "kapuja"

Móricz János egyre érdekesebb
Benne:     - Őstörténeti Konferencia Móricz János kutatásairól
                 - Móricz János felfedezése áttörte a hallgatást

                 - Erich von Daniken találkozása Móriczcal

Móricz János Kulturális Egyesület

Benne:     - ŐSTÖRTÉNETI KONFERENCIA KÖRMENDEN  (2012. ápr. 14-15-én)

                - Magyarok az ecuadori Tayos rejtély nyomában

Móricz János felfedezése áttörte a hallgatást

Móricz János tanszék a Tudományos Akadémián–

Golenya Ágnes, Jakab István video 
(33:26)  2014 márc. 27.





EverNote adattáramban  (nem nyilvános!)

Herczeg Ferenc élete, művei

Herczeg Ferencről egyre többen írnak, mint itt is, amit most beemelek a blogomba.   Új adatokat találhatsz benne: szó esik feleségéről, amit másutt nem találsz meg. A cikket arcképével itt kiegészítem.

   Ha Iskolái és (MTA tagságát megfigyeled, látható, hogy mit tettek vele! Tagságát azért 1989-ben visszaállították, ami Hóman Bálintnál még ma is késik!)

Herczeg Ferenc élete, művei

Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés helye: nevpont.hu, 2013                    http://nevpont.hu/view/6540

Herczeg Ferenc

író, újságíró, kultúrpolitikus

Herzog

Született: 1863. szeptember 22. Versec, Temes vármegye
Meghalt: 1954. február 24. Budapest 

Család

Sz: Herzog Ferenc József gyógyszerész, később Versec polgármestere, Hoffmann Lujza. 

Felesége: Grill Júlia színésznő, Grillné Csillag Teréz színésznő leánya.

Iskola

Budapesten joghallgató (1881–1884). Az MTA tagja (l.: 1899. máj. 5.; r.: 1910. ápr. 28.; t.: 1914. máj. 7.; ig.: 1922. máj. 11.–1946. júl. 24.; tagsága megszűnt: 1949. nov. 29.; tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.).

Életút

Budapesten ügyvédjelölt (1885), majd a Budapesti Hírlap verseci és temesvári munkatársa (1891–1894), az Új Idők alapító szerkesztője (1894–1944), Az Ujság c. napilap főmunkatársa (1903–1911), a Magyar Figyelő szerkesztője (1911–1918). Az I. vh. alatt a Hadsegélyező Hivatal vezetője (1914–1918), a Tanácsköztársaság idején rövid időre letartóztatták (1919).

Szabadelvű Párti, ill. Nemzeti Munkapárti programmal országgyűlési képviselő (Verseci választókerület, 1896–1901; Pécskai választókerület, 1910–1918). A Felsőház tagja (1927–1942). A Revíziós Liga elnöke (1929-től). Magyar kir. titkos tanácsos (1936- tól).

Korának egyik legnépszerűbb elbeszélője, sikeres politikai újságírója. A középosztály olvasóközönsége számára, annak ízlése és eszméi szellemében alkotott. Írásait könnyed társasági modor, finom irónia, frappáns történetek, kiszámított, fegyelmezett szerkezet, sziporkázó előadásmód és dialógusok jellemzik....

    Életművének jellegzetes darabjai neoromantikus történelmi regényei és drámái, a kuruc korszakba kalauzoló Ocskay brigadéros (1901), a Szent István halála utáni pogánylázadásokat megjelenítő Pogányok (1902), s a török által ostromlott Bécs belső állapotait ábrázoló Bizánc (1904). 

  Hét sváb (1916) c. regénye az 1848–1849. évi forradalom és szabadságharc alatt játszódik, s a megbékélést hirdeti magyarok és velük együtt élő nemzetiségek kapcsolatában. 

   A proletárdiktatúra alatt játszódó Északi fény (1925) c. műve a vörös- és a fehérterror kíméletlen leleplezése. 

A két vh. közötti időszak ünnepelt írófejedelme, munkásságának negyvenedik évfordulóján a Nemzeti Színház darabjait sorozatos előadásban mutatta be, műveit díszkiadásban is megjelentették, s életművét irodalmi Nobel-díjra is felterjesztették (1925). ...

   A II. vh. után, mint jobboldali, polgári írót törölték a Magyar Írók Szövetsége tagjainak sorából (1949), az 1950-es évektől neve egyet jelentett a reakciós, retrográd irodalommal, művei Magyarországon negyven évig nem jelenhettek meg.

Elismertség

Az MTA másodelnöke (1919. okt. 23.–1922. máj. 11. és 1929. máj. 10.–1931. máj. 15.). 

Petőfi Társaság elnöke (1904–1920).

Elismerés

A Pázmány Péter Tudományegyetem díszdoktora (1926). Pro atribus et litteris (1916), Debrecen Díszpolgára (1926), Budapest Díszpolgára (1926), Szeged Aranytolla (1926), az MTA Nagyjutalma (1926), Corvin-lánc (1930).

Az egész cikk itt olvasható.

További érdeklődőknek ajánlom:

Blogomban találsz még mást is vele kapcsolatban:

https://www.facebook.com/gyuri.tolnai                                           2016.02.29.

http://tolnaigyuri.blogspot.hu/search/label/Herczeg%20Ferenc

Facebookomon a Badacsonytördemicen létrehozott Herczeg Ferenc múzeumról és barátaimmal 2015-ban ott tett látogatásunkról adtam röviden hírt

A Tördemici honlapon a kiállításról:  https://veol.hu/hirek/kiallitas-az-irofejedelem-emlekere-1549023

https://veol.hu/badacsonytordemic/allando-kiallitas-az-iro-emlekere-1601013
https://veol.hu/kereses/cimke/herczeg_ferenc/285894
https://veol.hu/tapolca/emlekeztek-az-irora-1533933

Hóman vita az Akadémián

Tovább zajlik a Hóman-ügy!

HÓMAN-ÜGY:  Kőkemény odavágásokkal csatáztak a történészek
Veczán Zoltán írása , 2016. február 5.  

http://mno.hu/tortenelem/kokemeny-odavagasokkal-dult-a-torteneszvita-1327195

Be sem fértek a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kijelölt termébe csütörtökön azok az érdeklődők, akik a nemrég rehabilitált Hóman Bálint egykori oktatási és kultuszminiszter személye kapcsán folyó történészvitára érkeztek, soraikban az MSZP budapesti elnökével, Kunhalmi Ágnessel és Vágó István DK-s kvízmesterrel.

A bizottság               (foto:MNO)

A kerekasztalnak két főbb vitapontja volt, hogy Hómannak, akinek ügyében még Obama is felszülalt, és aki végül nem kapott szobrot, 

• mekkora szerepe volt hazánk háborúba sodródásában – ami alapján korábban a Népbíróság elítélte – és 
• mekkora a holokausztban.

Elsősorban történészek csaptak össze, Zinner Tibor és Ujváry Gábor, a Veritas Kutatóintézet kutatói keltek birokra Ungváry Krisztiánnal, az Országos Széchenyi Könyvtár 1956-os osztályának munkatársával, de a nemzetközi jogász, akadémikus Hoffmann Tamás és kollégája, Hollán Miklós is részt vett az eseményen, amelyet a szintén jogász Jakab András moderált. 

Ujváry volt egyébként az, aki szakértőként részt vett Hóman rehabilitációs eljárásában, és aki egyetért azzal, hogy az egykori kultuszminiszter akadémiai tagságát is vissza kellene adni, hogy – mint mondta –

„a XX. század egyik legnagyobb magyar historikusát visszavegyék a testületbe”.

...
A történelmi felelősség kimondása a történelemtudományra tartozik, a büntetőjogi felelősségé pedig egy büntetőeljárás keretében történik, annak normái szerint – reagált Zinner Tibor. A Hóman-ügy jól megjeleníti a ki nem beszélt történelmünket – mondta, felidézve Major Ákos: Népbíráskodás – forradalmi törvényesség című könyvét abból a korszakból, amikor nyoma sem volt törvényességnek, hiszen az előző rendszer sértettjei hozták a jogszabályokat. 
  Mint Zinner elmondta, 1991-ben felvetette a népbírósági ítéletek felülvizsgálatát, de ezt végül orosz kérésre érkező amerikai nyomásra leállították ...

olvasd az eredeti tovább

Hómant még a népbíróság sem illette olyan súlyos vádakkal, mint mai bírálói

Ujváry Gábor, 2015. július 27., hétfő 08:35, frissítve: hétfő 10:18

http://mno.hu/hetvegimagazin/homant-meg-a-nepbirosag-sem-illette-olyan-sulyos-vadakkal-mint-mai-biraloi-1297119

Hómant 2015 elején már felmentették a háborús bűnösség vádja alól

Rég vitatkoztak annyit magyar historikusról, mint Hóman Bálintról, akit idén tavasszal posztumusz mentettek fel a háborús bűntett vádja alól. Szerepe, ha a történelmi eseményeket saját koruk viszonyai, nem pedig mai elvárásaink szerint ítéljük meg, jóval összetettebb, mint ahogyan az a személyét elemző – legújabban a Székesfehérváron neki tervezett szobor felállítása miatt ismét fellángoló – vitákból leszűrhető.

Gyakran halljuk – jelentette ki Hóman Bálint az ország legismertebb középkorászaként és a Magyar Történelmi Társulat elnökeként 1943-ban –, hogy a történet a múlt politikája és a politika a jelen története. […] A múlt politikáját azonban éppoly kevéssé szabad a jelen szemszögéből vizsgálnunk és értékelnünk, aminthogy az államférfi sem folyamodhatik a történet folyamán gyakorta bevált, de ma már a körülmények változása miatt idejüket múlt politikai eszközök alkalmazásához.”

Hóman intelmét akkoriban csupán néhányan hallották meg, manapság pedig még annyian sem veszik figyelembe. Bár a történészszakma és a színvonalas publicisztika alapkövetelményeihez szervesen hozzátartozna, hogy a történelmi eseményeket saját koruk viszonyai – ne pedig mai elvárásaink és eszméink – alapján ítélje meg, ennek az igénynek napjaink magyar historikusai csak részben, újságírói viszont alig-alig tesznek eleget. A legkevésbé talán akkor, amikor a Horthy-korszak (benne olyan kiemelkedő egyéniségek, mint Hóman Bálint) vagy a közelmúlt értékeléséről van szó.

Abszurd vád és ítélet

Hómant a Magyar Tudományos Akadémia már 1945 júliusában kizárta tagjai közül. Az erre vonatkozó javaslatot az őt 1936 óta többször is durván sértegető Moór Gyula – egyébként kiváló jogfilozófus – fogalmazta meg, s támogatására megnyerte a Hómanra ugyancsak neheztelő ismert történészt, Váczy Pétert, illetve a neves néprajztudóst, a kisgazdaként a kommunisták politikáját támogató Ortutay Gyulát is. Annak ellenére, hogy Kosáry Domokos és Glatz Ferenc akadémiai elnökök is szorgalmazták rehabilitálását, az mindmáig nem történt meg. 

Mivel az MTA-tagságot tudományos érdemekért – és nem politikai szimpátiák okán – adományozzák, azt hiszem, ideje lenne felülvizsgálni az 1945-ös döntést, hogy az egyik legnagyobb magyar középkorászt visszavehessék a tudós testületbe.

1946-os népbírósági perében Hóman maga is beismerte, hogy politikai téren vétkezett. Perében – a vele korábban is rossz viszonyban lévő Sulyok Dezső kivételével – kizárólag mentőtanúk szólaltak meg, csaknem a felük zsidó származású volt. Első fokon még számos, másodfokon viszont már csak egyetlen „háborús bűntett” elkövetésével vádolták. Azzal, hogy részt vett azon az 1941. július 26-i kormányülésen, amely – Horthy Miklós kormányzó ez irányú döntését tudomásul véve – jóváhagyta a Magyarország és Szovjetunió közötti hadiállapot beálltának kimondását. A kormánytagok mindezt annak tudatában tették, hogy a honvédelmi miniszter úgy tájékoztatta őket, szovjet repülők provokálatlan támadást hajtottak végre egy magyar gyorsvonat és Kassa városa ellen. Mint ma már tudjuk, az előbbi akciót bizonyíthatóan, a kassai bombázást pedig minden valószínűséggel – talán eltévedt – szovjet gépek hajtották végre. Ezért a Hóman elleni 1946-os vád abszurditását még mai bírálói is elismerik.

Hómant végül életfogytiglani börtönre ítélték, 1951-ben Vácott hunyt el. Földi maradványait csak 2000-ben azonosították, újratemetésére is az évben került sor a Darányi család tassi kriptájában.
Miközben Hóman történészként megmaradt szakmája professzionális művelőjének, s művei ma is nemzeti értékek, politikusként diszkriminatív lépésekhez is a nevét adta. Tudósként vitathatatlanul a legnagyobbak között marad a helye, politikusként azonban – kezdeti integratív törekvései után – kétségkívül megosztó személyiséggé vált. 

Politikai bűnözőnek azonban – sokak gyakran hamis adatokból építkező állításaival szemben – semmiképpen sem tekinthető. Az általa vallott elvek követése ma már nyilván nem vállalható. Még akkor sem, ha tetteinek indítóokai részben magyarázhatók, és a neki felrótt vádak többségét politikai alapon, sokszor ténybeli tévedéseket vétve fogalmazzák meg napjaink kérlelhetetlen megmondóemberei....

Zajlanak a "lakossági" viták

Hóman szobor                                                                                                    2015. 12. 15.
http://alfahir.hu/homan_balint_a_nacizmus_kitalaloja
HÓMAN BÁLINT, "A NÁCIZMUS KITALÁLÓJA"
   Most, hogy új fejlemények vannak a székesfehérvári Hóman-szobor kapcsán, idézzük fel, hogy milyen rendkívül érdekfeszítően és tanulságosan zajlott le hétfő este Székesfehérváron az Eleven Emlékmű csoport Hóman-szobor elleni tüntetése. Egyoldalú tüntetésre készültek, de néhány helyi civil Hóman-szobor-támogató megjelenése miatt párbeszédre, szópárbajra kényszerültek, amit utóbb örömmel üdvözöltek.

Lásd korábbi cikkeket is Hómanról        itt a blogomon:

Támadások kereszttüzében Hóman Bálint alakja                                                           2016.aug.4.
Hóman Bálint rehabilitálása                                                                                     2015. július 6.

Búcsú Nemeskürty tanár úrtól

Elhunyt Nemeskürty István. 


Október 8-án, csütörtök este távozott a számos rangos kitüntetéssel elismert író, irodalom- és filmtörténész, egyetemi tanár.

MH – 2015.10.10.

Nemeskürty tanár úr - ahogy előttünk van
(webfot)

A magyar lelkiismeret és felelősség kérdését tárgyaló könyveiről ismert alkotó jelentősebb művei között vannak a magyar film, illetve irodalom történetét feldolgozó kötetei, a 2. magyar hadsereg doni katasztrófájáról szóló könyve. Az alkotóra, akit az Emberi Erőforrások Minisztériuma saját halottjának tekint, az idén május 14-én, kilencvenedik születésnapjára megjelent írásainkkal és öt évvel ezelőtti interjúnkkal emlékezünk.

Áder János köztársasági elnök: „Nemeskürty István személyében a magyar művelődés apostolát veszítettük el. Csak nagyon keveseknek adatik meg, hogy amikor megszólalnak, egy nemzet hallgassa őket. Hűséggel hirdette, hogy a magyarnak becsülete van a világban, s hogy a mai feladatainkhoz csak a nemzedékeket összekötő tudás, a nemzeti büszkeség és a régvoltak erényeinek továbbvitele által nyerhetünk elég erőt. A lelkiismeretet mindig ébren tartó bölcsessége, történelmi mesélőkedve, »tanáruras« derűje fájón hiányozni fog.”

Teljes cikk a Magyar Hirlapban

ELMENNEK HÁT MIND A NAGYOK

ORBÁN VIKTOR BESZÉDE NEMESKÜRTY ISTVÁN TEGNAPI TEMETÉSI SZERTARTÁSÁN

2015. NOVEMBER 4. 

Nemeskürty István
a közismert és a megbecsült írónk

Tisztelt gyászoló család!
Tisztelt gyászoló gyülekezet!

Elmennek hát mind a nagyok.

   Elmennek sorban, akik szellemi, lelki támogatást és megerősí-tést adtak, akik átsegítettek bennünket a megingás és elbizony-talanodás fel-felbukkanó pillanatában. Illetlen, mert önző gondolat a búcsúzás perceiben, de eluralkodik bennünk egy érzés: most, hogy lassan magunkra maradunk, most, hogy lassan csak magunkra támaszkodhatunk, mire lesz ez elég?

...


Teljes cikk a Magyaridők.hu-n

Hóman Bálint ügye nyilvános már - de még soká nem nyugodhatsz meg!

Támadások kereszttüzében 

Hóman Bálint alakja

Megosztottam a Facebookomon a róla szóló friss hiradást.
https://www.facebook.com/gyuri.tolnai?v=wall      2015.Aug.2.
https://www.facebook.com/gyuri.tolnai/posts/876158119088234

Az eredeti cikk:  napigazdasag.hu      2015-ben már nincs meg, az eredeti cikket nem lehet
                                                             a weben megtalálni!
                                                             De a rá hivatkozást annál inkább!  Mindenki hozzászólt,
                                                             még rá is erősítettek:
Rá egy lapáttal:  Napi Gazdaság: Támadások kereszttüzében Hóman Bálint alakja

Rövid idézet is érzékelteti azt az ádáz küzdelmet, amelyet ma is folytatnak a méltatlanul meghurcolt, igazságtalanul és jogtalanul elítélt nagy tudósunk ellen.:

"A visszafogottnak és árnyaltnak nehezen nevezhető kritikákat elsősorban az váltotta ki, hogy 2015. március 6-án a Fővárosi Törvényszék bűncselekmény hiányában fölmentette Hóman Bálintot az 1946-ban terhére rótt háborús bűntett alól. 

Ennek jogszerűségét még korunk megmondóemberei sem kérdőjelezik meg. Az 1946-os népbírósági ítéletnek ugyanis másodfokon egyedüli vádpontja az volt, hogy Hóman részt vett azon a rendkívüli minisztertanácsi ülésen, amely 1941. július 26-án megállapította a hadiállapot beálltát a Szovjetunióval – miután Horthy Miklós, államfői jogával élve már határozott erről. A kabinet így osztozott a felelősségben, és jóváhagyta a kormányzó döntését. Mindezt annak tudatában tette, hogy úgy értesült: szovjet repülők provokálatlan támadást hajtottak végre egy magyar gyorsvonat és Kassa városa ellen. Mint ma már tudjuk: az előbbi akciót bizonyíthatóan, a kassai bombázást pedig valószínűleg (esetleg eltévedt) szovjet gépek hajtották végre.

Hóman történészi kvalitásait még napjaink legelszántabb kritikusai is elismerik, többen pedig miniszteri tevékenységét is méltatják. Antiszemitizmusát viszont valamennyien a szemére hányják.

Révész Sándor szerint Hóman sokkal többet tett „honfitársai haláláért, mint életéért”, és becsületét „csak a náci birodalom, Hitler, a nyilasok és a tömeggyilkosok becsületével együtt lehet” visszaállítani. (Népszabadság, 2015. március 7.)
Nyerges András úgy véli, hogy Hóman a fajelméletet képviselte történetírásában (valójában éppen az ellenkezője igaz: bizonyíthatóan szemben állt azzal). Teljesen egyoldalúan válogatott, kiragadott idézetekkel teletűzdelt publicisztikáját pedig Hóman egyéb írásaiból szemezgetett válogatással könnyen lehetne cáfolni. (Élet és Irodalom, 2015. április 10.)
Kovács M. Mária az ellen kel ki, hogy sokan Hóman visszavételét sürgetik a Magyar Tudományos Akadémia tagjai közé. (Talán némi okkal, hiszen mégiscsak az egyik legnagyobb magyar középkorászt tisztelhetjük benne, az akadémiai tagságot pedig általában nem a politikai szimpátiák alapján kellene adományozni.) ...

 Eltekintve attól, hogy ennek alapján az MTA-ba az 1949-et követő két évtizedben kerültek közül számosan nem méltók a tudós testület tagságára, illetve attól, hogy Hóman mennyiben sértette meg ezeket a normákat, figyelembe illene venni, hogy Hómant nem 2015-ben, hanem 1945-ben távolították el az Akadémiáról, amikor még egészen más szabályok voltak hatályban. Arról már nem is szólva, hogy kizárásának módja is erősen vitatható volt. Nemcsak azért, mert ezt három, vele régóta rossz viszonyban lévő kollégája javasolta, de amiatt is, mivel a kirekesztés érdekében az MTA alapszabályát is meg kellett változtatni....

Fölösleges Hómant olyasmivel vádolni, amiben – súlyos tévedései ellenére – nem vétkezett. A vele kapcsolatos vélemények tisztázása érdekében történészi vitákra, nem pedig kinyilatkoztatásszerű megbélyegzések ismételt közzétételére van szükség.

Hajaj! Mikor fogja megemészteni az Akadémia ezt az ügyet? Mikor néz szembe a saját multjával, akadémikus társai ellen elkövetett méltánytalanságokkal?!

Lásd még:  Hóman Bálint rehabilitálása

Móricz János egyre érdekesebb

Móricz János

Ma már sokan tudnak Móricz Jánosról, aki Ecuadorban fedezett fel kapcsolatot a magyar és az ott ma is élő indián törzsekkel, akik az ősi  magyar nyelv nyomait őrzik. Fantasztikus felfedezéseiről ma már lehet olvasni, és egyúttal elgondolkodni azon, hogy miért hal el minden hír azonnal, amint a 35-40 ezer évvel ezelőtti leletek kerülnek valahol szóba.
Korábban én is összefoglaltam kutatásait.


Elég fantasztikusnak tartom azt is, hogy egy 12 éves kisfiú írja az alábbiakat egy dolgozatában, amelyben egyébként az Ősmagyar rejtett kommunikációról írt.

"Móricz János kutatásai elvisznek minket Dél-Amerikába, ősi kultúrák földjére. Rovásírásos aranylemezek kerülnek elő, majd eltűnnek! Az MR1 Kossuth rádió 2011 őszén, hajnali fél hatkor mondja be, hogy Móricz János felfedezése azok a bizonyos Ecuadori aranylemezek megvannak. Aztán a rádióhír többet el sem hangzik! Sehol! Sem televízióban, sem rádióban...."

Ha érdekel, itt a cikk

Kutatásait és világszenzációt jelentő felfedezéseit áttekintheted  a wikimedián.
Képekkel gazdagon illusztrálva: a Móricz felfedezte csodás Tayos barlang

Korábban is írtam Móricrzról
Őstörténeti Konferencia Móricz János kutatásairól
Móricz János felfedezése áttörte a hallgatást


Néhány link, amellyel tájékozódhatsz.
http://magyarno.com/magyarul-beszelo-indiantorzs-1-resz/     
http://magyarno.com/magyarul-beszelo-indiantorzs-2-resz/
Purisaca Golenya Ágnes az interneten hozzáférhető anyagokról
Manuel Palaxidos beszámolója a Tayos barlangben tett kutató-utjáról
Cikk az UFO-Magazin 2012.júliusi számából
Móricz kutató-utjainak, kapcsolatainak képekkel illusztrált ismertetése
Erich von Daniken találkozása Móriczcal

A Tayos barlang
(Foto: Manuel Palacios)

Móricz János felfedezése áttörte a hallgatást

Móricz János helye a nagy felfedezőink közt van!
Idézem rövid összefoglalóját

„Életemet annak szenteltem,  hogy az emberi történelem ősi misztériumainak a mélyére hatoljak, tehát azt kell mondanom Önnek, hogy ahogy ma ismerjük, teljes mértékben meghamisított, és az emberi faj félrevezetésére szolgál. ...

Sokat sikerült meglepő pontossággal beazonosítani, többek között az amerikai földalatti világ helyét és a létezését. Önnek tudnia kell, hogy a földalatti világ létezése a Föld nevű bolygón nem csak földrajzi valóság, hanem történeti, régészeti és mitológiai is.  A föld alatti világ ember által épített több ezer kilométernyi alagút- és barlangrendeszerből áll lehetővé téve a Föld mélyében való élést, amelynek köszönhetően az emberiség túlélte történelmének legvégzetesebb időszakait. 

Az, hogy most mi erről beszélgetünk, annak köszönhető, hogy őseink túl tudták élni a nagy kozmikus kataklizmákat és tragédiákat, ellenkező esetben nem létezhetnénk és az emberiség kihalt volna. 

Most még nincs itt az ideje, hogy elmagyarázzam Önnek a lét értelmét, az építmény szisztémáját és a földalatti világ létezésének a miértjét, csupán azt közlöm Önnel, hogy felfedeztem, és hogy Amerikában, pontosabban ebben az országban található egy lejárat, amelyet megtaláltam és megvizsgáltam.”

(Dr. Gerardo Peňa Matheusnak „A Tayos barlangok felfedezésének a dokumentált története”)

Mi lett vele?

Azt már nem érte meg, hogy elmagyarázhassa mindenkinek felfedezése jelentőségét. Tisztázatlan körülmények közt - bizonyosra vehetjük, hogy meggyilkolták - váratlanul meghalt

Teljes leirás       Angol weblap     Ecuador (Wikpedia)

Móricz János tanszék a Tudományos Akadémián –

Golenya Ágnes, Jakab István video
(33:26)  2014 márc. 27.

Versecen ünnepeltük Herczeg Ferencet

Meghívó a verseci konferenciára

Résztvettünk a Hercze Ferenc Konferencián Versecen.
Lásd részletesen a BESZÁMOLÓ a konferenciáról-t az MKE-Műszaki szekció honlapján

Versecen, szülőhelyén rendezték meg Herczeg Ferenc születésének 150. évfordulóján azt a tudományos konferenciát, amely a  nagy magyar íróról rendezett  legnagyobb megemlékezés volt az egész Kárpát medencében. 
Herczeg Ferencről nem sokat tud, aki ismereteit az elmúlt időszakok elhallgató, a magyar nemzeti értékeket a köztudatból kiiktatni akaró rendszertől kapta csak. Ma azonban Herczeg Ferencet ismét felfedezzük, sok fontos írás jelent meg róla. Badacsonytördemicen is megemlékeztek róla, ahol idős korában oly szívesen szőlészkedett. Itt Takaró Mihály irodalomtörténész tartott előadást. 
   Egyre több helyen emlékeztek meg róla születésének évfordulójára. Pomogáts Béla a Kossuth Rádióban emlékezett meg a Vasárnapi Újság szerkesztőjéről.  Itt ebben a cikkben egy kis áttekintést is adok ezekről, több cikket is hívatkozom. Érdemes áttekinteni őket.
   Olvasásra ajánlom a vajdasági Magyar Szó-ban megjelent összefoglaló írás " A kegyvesztett írófejedelmet újra meg kell ismernünk "   Életéről a metropol.hu cikke alapján  adok egy rövid ismertetőt.

Herczeg Ferenc

Herczeg Ferencről röviden

Herczeg Ferencet a századforduló és a második világháború előtti korszak nemzeti klasszikusának, az ország írófejedelmének tartották, három alkalommal a Nobel-díjra is felterjesztették Az élet kapuja című regényéért, 1930-ban pedig Corvin-láncot kapott. Fordulatos meseszövésű, találóan jellemzett alakokat felvonultató regényei és elbeszélései a dzsentrivilágban játszódó könnyed darabok (A Gyurkovics leányok, A Gyurkovics fiúk). Történelmi regényeiben a magyar múlt egy-egy sorsfordulóját jelenítette meg. Közülük az 1848-as forradalom idején játszódó Hét svábot tartják a legjobbnak, a Bakócz Tamás esztergomi érsekről szóló Az élet kapuja fő eszméje a magyarság magányossága. Rákócziról is írt regényt Pro libertate! címmel.

Molnár Ferenc mellett Herczeg volt az 1945 előtti időszak egyik legnépszerűbb színpadi szerzője. A kék róka (1917) című társasági vígjátéka világsikert aratott, a darabot 1937-es felújítása alkalmából Bajor Gizi számára jelentősen kiegészítette. Írt történelmi drámákat is: a Pogányok Szent István korát, az Ocskay brigadéros a kuruc kort, a Bizánc a törökök által ostromolt város tragédiája révén a kiegyezés utáni Magyarországra lesújtó nemzethalál vízióját jeleníti meg. Feleséget is a színházból választott, bár a házassága a nála jóval fiatalabb Grill Juliskával nem tartott sokáig.

A korábban koszorús írót 1949 után több évtizeden keresztül mellőzték, az 1980-as évekig műveit ki sem adták. 1993-ban három kötetben megjelentek emlékezései, amelyben az író szemén keresztül láthatjuk Magyarország történelmét a kiegyezéstől a második világháború végéig. Bizánc című darabját legutóbb 2012-ben a székesfehérvári színházban láthatta a közönség.

Tudományos konferencia

   A vajdasági - ma szerbiai  - Versecen azonban méltó emléket állított e helyi Petőfi Sándor Kultúregyesület által kezdeményezett tudományos konferencia, amelyet "Egy patrícius a titkok kapujában" címmel rendeztek meg a Városháza dísztermében. 

    A konferencián Erzsóval mi is részt vettünk a könyvtáros egyesület Műszaki Szekciója által szervezett vajdasági szakmai út résztvevőjeként. 

Nagy Zoltán megnyitja a konferenciát

       Az esemény szervezői Versec városa, a helybeli Petőfi Sándor Kultúregyesület, a Zentán székelő Vajdasági Magyar Művelődési Intézet (VMMI), és a Budapesti Magyar Könyvtárosok Egyesület Műszaki Könyvtáros Szervezete (MKE-MKSZ) voltak.  Ennek megfelelően részt vettek a helyi és regionális politikai vezetők is. Kiemelem közülük Vitt Sándort, a verseci Petőfi Sándor, a Kultúregyesület elnökét, aki szervezőként üdvözöllte a megjelenteket, Lovas Ildikót, az MNT művelődési tanácsosát és Hajnal Jenőt, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet (VMMI) igazgatóját. A konferenciát Nagy Zoltán, az  Műszaki Könyvtáros Szervezet elnöke nyitotta meg.

Lásd részletesen a BESZÁMOLÓ a konferenciáról-t az MKE-Műszaki szekció honlapján

Délvidéki vérengzések 1944-ben

Az 1944-es megtorlás áldozataira emlékeztek Délvidéken

A jugoszláv katonai hatalom megtorlásai során 40 ezer délvidéki magyar vesztette életét.

Az 1944-es vajdasági magyarellenes szerb megtorlás áldozataira emlékeztek Csúrogon (Curug) a vajdasági magyarok - írta a szerbiai magyar sajtó.

(MTI hír alapján a Duna-TV tájékoztatása

A fölszólalók hivatalos szerb bocsánatkérést követeltek a dél-bácskai településen tartott vasárnapi megemlékezésen, amelyen részt vett többek között Ékes Ilona, a Fidesz parlamenti képviselője, Egeresi Sándor, a vajdasági tartományi parlament elnöke, Korsós Tamás, Magyarország szabadkai főkonzulja és Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség szerbiai parlamenti képviselője.

1942 január-februárjában 3-4 ezer ember, szerbek, zsidók és magyarok vesztették életüket a horthysta honvédségi és csendőralakulatok "partizánvadász" razziáiban és kivégzéseiben. 1944 őszén kezdődött az akkori jugoszláv katonai hatalom megtorlása, amelyben egyes becslések szerint 40 ezer délvidéki magyar vesztette életét. A vajdasági magyarokat, németeket és horvátokat háborús bűnösöknek nyilvánították, vagyonukat elkobozták, hozzátartozóikat megbélyegezték.

Az egyik legkegyetlenebb megtorlás színhelyén, Csúrogon és két szomszédos településen, Zsablyán (Zabalj) és Mozsoron (Mosorin) összesen nagyjából 1300 embert öltek meg; szinte a teljes magyar férfilakosságot kiirtották. Csúrogon minden évben fakeresztet állítanak az áldozatok emlékére; az elmúlt 16 évben eddig mindegyik keresztet ismeretlenek megrongálták, illetve elvitték.

A nőket, a gyerekeket és az időseket 1945 januárjában nyitott marhavagonokban és gyalog indították el a Járek (Backi Jarak) településen létesített gyűjtőtáborba, ahol hat-nyolc hónapot kellett eltölteniük. Több mint száz településről deportáltak embereket a járeki táborba, szinte kizárólag magyarokat és németeket. Több mint hatezren belehaltak a nélkülözésbe, köztük több száz gyerek. A járeki csak egy volt az ez idő tájt a Vajdaságban működtetett 41 munkatáborból; ezekben összesen 140 ezer németet és több ezer magyart tartottak fogva.

Tavaly októberben a magyar és a szerb államfő megállapodott arról, hogy a két ország tudományos akadémiái felállítanak egy közös, magyar-szerb történész vegyes bizottságot az 1941 és 1945 közötti vajdasági események kivizsgálására. A Magyar Tudományos Akadémián már korábban megalakult ez a testület, a Szerb Tudományos Akadémián csak nemrégiben jelölték ki azt a kilenc szakembert, akik tagjai lesznek a vegyes bizottságnak.