Hóman Bálint rehabilitálása

Nagy esemény történt: évek visszautasított próbálkozásai után végre 

2015.március 6.-án A Fővárosi Törvényszék jogerősen felmentette 

Hóman Bálintot a háborús bűnösségének vádja alól.

Lassan őrölnek a malmaink!

Ez azonban nagyon nagy esemény: egyik első áttörés! Kiváncsi vagyok, milyen lesz a hatása a nyilvánosságban.

Itt néhány cikkel érzékeltetem, hogy ma is (2015 !) még mennyire jelen van a tarthatatlan vádaskodás, ha meg a rehabilitálás történetét nézem, bizony a magyar bíróság, az Akadémia, nem beszélve a vezető médiáról, bizony  nem jeleskedett!

"Bár a történészszakma és a színvonalas publicisztika alapkövetelményeihez szervesen hozzátartozna, hogy a történelmi eseményeket saját koruk viszonyai – ne pedig mai elvárásaink és eszméink – alapján ítélje meg, ennek az igénynek napjaink magyar historikusai csak részben, újságírói viszont alig-alig tesznek eleget. A legkevésbé talán akkor, amikor a Horthy-korszak (benne olyan kiemelkedő egyéniségek, mint Hóman Bálint) vagy a közelmúlt értékeléséről van szó."

Hol találtam?   Ujváry Gábor megosztotta a hivatkozást a facebookján  2015 07.29.-én

Tanulságos áttekinteni az elmúlt évek írásait: a legutóbbi döntésig kettészakadt ebben is az ország - és a szakma is.

Lásd még:           Hóman Bálint ügye nyilvános már - de még soká nem nyugodhatsz meg!

Facebookomon:   Támadások kereszttüzében Hóman Bálint alakja

----------------------------------------------------------------------

További ajánlott olvasnivalók:

Néhány friss cikk:

Hóman Bálint rehabilitálását kérte az ügyész és a védő is ...   Ma.hu hír      2015.02.27

Támadások kereszttüzében Hóman Bálint alakja   (Ujváry Gábor)  Napi Gazdaság 2015. 08.02

Hóman Bálin a wikipedián  (ennek is frissnek kellene lennie!)

Akik felvetik a valós helyzetet

Engel Pál: Úrigyerek tévúton   NOL 2001. május 12

Tudós a politika viharában - Hóman Bálint | Történelemportál

2010

Sinkovics Ferenc: Hóman Bálint: tudós a politika viharában   Magyar Hírlap, 2010. november 29. 

Decemberben lesz Hóman Bálint születésének 125. évfordulója. Látszólag ebből az apropóból gyűltek össze a minap egy székesfehérvári tudományos konferencia résztvevői, valójában az adott okot a tanácskozásra, hogy már két generáció is felnőtt ebben az országban, amely azt sem tudja, ki volt Hóman Bálint. 

Továbbra is késik a rehabilitáció

Hóman Bálintot 1946 augusztusában „háborús bűnösként” életfogytiglani fegyházra ítélték, előbb a Gyűjtőfogházban, 1949-től pedig Vácott raboskodott, 1951-ben halt meg a börtönben. Csak két évvel később, 1953-ban közölték a szomorú hírt a hatóságok Hóman nővérével, az egyetlennel, aki élete utolsó szakaszában kapcsolatot tartott, tarthatott vele. Hóman Bálint rehabilitálására több kísérlet történt az 1990-es években, ám a törekvés mindig zátonyra futott a számos ellenző miatt. Szakály Sándor történész szerint eleve téves az az egyébként Hómannal kapcsolatos felfogás, amely összemossa személyében a tudóst és politikust. Szakály Sándor úgy véli, Hóman Bálint tudományos rehabilitációja elengedhetetlen, de kísérletet kell tenni az 1946-os népbírósági ítélet megsemmisítésére is. Sokan azok közül, akik Hóman Bálint rehabilitá cióját sürgetik, nemcsak tudományos, de hivatali munkáját, sőt 1932-től 1945-ig tartó országgyűlési képviselőségét is kiemelkedőnek tartják. Székesfehérvár küldötteként ült a parlamentben. Ujváry Gábor szerint paradox módon épp az a rendszer ítélte börtönre, amely aztán több elképzelését is megvalósította. Például a nyolc osztályos általános iskolát vagy a Nékosz mozgalmat.

A konferencia levelet fogalmazott meg Pálinkás Józsefnek, az MTA elnökének, amelyben Hóman Bálint tudományos rehabilitációját kérték a dokumentum aláírói.

A korábbiak vitáihoz érdemes megnézni az alábbiakat:

Stefka István: Hóman Bálintot az élet már rehabilitálta             2001. október 15.

Az Akadémia még nem vette vissza tagjainak sorába · Kegyelmi kérvényre kegyelmi eljárást kezdeményezhetnek...

...– Illyés Gyulával együtt voltam a tárgyaláson – emlékezett vissza Kosáry. ...
2001-ben, a rendszerváltozás után tizenegy évvel tehát még mindig ott tartunk, hogy a fél évszázados népbírósági ítéletekkel, amelyek egy jelentős része koncepciózus politikai pereken, törvénysértő döntéseken alapult, a törvényes, jogtisztelő parlamentáris demokrácia alig tud valamit kezdeni. ...

Az Indexen ma is még:

Kolozsi Ádám: A nagyszerű történész, a vállalhatatlan antiszemita          2015.07.14. 

Győzelem: Megmenekült három bánsági templom a lerombolástól!

Ezt a templomot is lerombolták volna…

Korábban már írtam  a nagybecskereki püspökség által bejelentett templomrombolás tervéről. Az egyházmegye szenátusa több templom lebontását is  kilátásba helyezte, arra hivatkozva, hogy a gyülekezetek megfogyatkozása miatt fenntartásuk nem jövedelmező. 

A Magyar Patrióták Közössége  vetette föl a témát 2014 júniusában, amit aztán több vajdasági és magyarországi sajtó is átvett, így a  délvidéki templomrombolások ügye iránti érdeklődés nem aludt el. 

A nemzeti oldalon nagy felháborodást keltett hír végül magyar állami szintig is eljutott: 2014. augusztus 8-án budapesti kormányzati delegáció utazott a helyszínre.  A találkozó eredményes volt: Német László megyéspüspök letett a bontási szándékról. 

A hajdanán Torontál vármegyéhez tartozó Németcsernye (Szerbcsernye), Módos és Párdány temploma megmenekült a bontócsákányoktól, sőt magyar állami támogatással hamarosan megkezdődik állagmegóvásuk.

Gratulálok a Magyar Patrióták Közösségének, a délvidéki Erdei Ivánnak és mindenkinek, aki felkarolta ezt a szép és nemes ügyet: menteni értékeinket.

Részletesen itt olvashatsz róla         Mások is  jelzik
Korábbi hiradásom

Móricz János egyre érdekesebb

Móricz János

Ma már sokan tudnak Móricz Jánosról, aki Ecuadorban fedezett fel kapcsolatot a magyar és az ott ma is élő indián törzsekkel, akik az ősi  magyar nyelv nyomait őrzik. Fantasztikus felfedezéseiről ma már lehet olvasni, és egyúttal elgondolkodni azon, hogy miért hal el minden hír azonnal, amint a 35-40 ezer évvel ezelőtti leletek kerülnek valahol szóba.
Korábban én is összefoglaltam kutatásait.


Elég fantasztikusnak tartom azt is, hogy egy 12 éves kisfiú írja az alábbiakat egy dolgozatában, amelyben egyébként az Ősmagyar rejtett kommunikációról írt.

"Móricz János kutatásai elvisznek minket Dél-Amerikába, ősi kultúrák földjére. Rovásírásos aranylemezek kerülnek elő, majd eltűnnek! Az MR1 Kossuth rádió 2011 őszén, hajnali fél hatkor mondja be, hogy Móricz János felfedezése azok a bizonyos Ecuadori aranylemezek megvannak. Aztán a rádióhír többet el sem hangzik! Sehol! Sem televízióban, sem rádióban...."

Ha érdekel, itt a cikk

Kutatásait és világszenzációt jelentő felfedezéseit áttekintheted  a wikimedián.
Képekkel gazdagon illusztrálva: a Móricz felfedezte csodás Tayos barlang

Korábban is írtam Móricrzról
Őstörténeti Konferencia Móricz János kutatásairól
Móricz János felfedezése áttörte a hallgatást


Néhány link, amellyel tájékozódhatsz.
http://magyarno.com/magyarul-beszelo-indiantorzs-1-resz/     
http://magyarno.com/magyarul-beszelo-indiantorzs-2-resz/
Purisaca Golenya Ágnes az interneten hozzáférhető anyagokról
Manuel Palaxidos beszámolója a Tayos barlangben tett kutató-utjáról
Cikk az UFO-Magazin 2012.júliusi számából
Móricz kutató-utjainak, kapcsolatainak képekkel illusztrált ismertetése
Erich von Daniken találkozása Móriczcal

A Tayos barlang
(Foto: Manuel Palacios)

Délvidéki vérengzések 1944-ben

Az 1944-es megtorlás áldozataira emlékeztek Délvidéken

A jugoszláv katonai hatalom megtorlásai során 40 ezer délvidéki magyar vesztette életét.

Az 1944-es vajdasági magyarellenes szerb megtorlás áldozataira emlékeztek Csúrogon (Curug) a vajdasági magyarok - írta a szerbiai magyar sajtó.

(MTI hír alapján a Duna-TV tájékoztatása

A fölszólalók hivatalos szerb bocsánatkérést követeltek a dél-bácskai településen tartott vasárnapi megemlékezésen, amelyen részt vett többek között Ékes Ilona, a Fidesz parlamenti képviselője, Egeresi Sándor, a vajdasági tartományi parlament elnöke, Korsós Tamás, Magyarország szabadkai főkonzulja és Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség szerbiai parlamenti képviselője.

1942 január-februárjában 3-4 ezer ember, szerbek, zsidók és magyarok vesztették életüket a horthysta honvédségi és csendőralakulatok "partizánvadász" razziáiban és kivégzéseiben. 1944 őszén kezdődött az akkori jugoszláv katonai hatalom megtorlása, amelyben egyes becslések szerint 40 ezer délvidéki magyar vesztette életét. A vajdasági magyarokat, németeket és horvátokat háborús bűnösöknek nyilvánították, vagyonukat elkobozták, hozzátartozóikat megbélyegezték.

Az egyik legkegyetlenebb megtorlás színhelyén, Csúrogon és két szomszédos településen, Zsablyán (Zabalj) és Mozsoron (Mosorin) összesen nagyjából 1300 embert öltek meg; szinte a teljes magyar férfilakosságot kiirtották. Csúrogon minden évben fakeresztet állítanak az áldozatok emlékére; az elmúlt 16 évben eddig mindegyik keresztet ismeretlenek megrongálták, illetve elvitték.

A nőket, a gyerekeket és az időseket 1945 januárjában nyitott marhavagonokban és gyalog indították el a Járek (Backi Jarak) településen létesített gyűjtőtáborba, ahol hat-nyolc hónapot kellett eltölteniük. Több mint száz településről deportáltak embereket a járeki táborba, szinte kizárólag magyarokat és németeket. Több mint hatezren belehaltak a nélkülözésbe, köztük több száz gyerek. A járeki csak egy volt az ez idő tájt a Vajdaságban működtetett 41 munkatáborból; ezekben összesen 140 ezer németet és több ezer magyart tartottak fogva.

Tavaly októberben a magyar és a szerb államfő megállapodott arról, hogy a két ország tudományos akadémiái felállítanak egy közös, magyar-szerb történész vegyes bizottságot az 1941 és 1945 közötti vajdasági események kivizsgálására. A Magyar Tudományos Akadémián már korábban megalakult ez a testület, a Szerb Tudományos Akadémián csak nemrégiben jelölték ki azt a kilenc szakembert, akik tagjai lesznek a vegyes bizottságnak.