A következő címkéjű bejegyzések mutatása: nemzeti értékeink. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: nemzeti értékeink. Összes bejegyzés megjelenítése

2016. június 2., csütörtök

Móricz Jánosról Varga Zoltán beszél YT videon

Móricz Jánosról remek ismertetés a YouTube-on

A több, mit egy órás videoban Varga Zoltán, a Móricz János Kultúrális Egyesület egyik alapítója, a Körmendi Konferencia szervezője beszél tárgyilagosan, tényszerűen és reészletesen a magyar kutatónk életéről, eredményeiről, elhallgatásáról és felfedezésének - a Tajos barlangnak -jelentőségérül.

Itt megnézhető, letölthető ez a remek video:
https://www.youtube.com/watch?v=GM-yOHvkZVI

Korábban többször is írtam már Móricz Jánosról:
A Tajos barlang "kapuja"

Móricz János egyre érdekesebb
Benne:     - Őstörténeti Konferencia Móricz János kutatásairól
                 - Móricz János felfedezése áttörte a hallgatást
                 - Erich von Daniken találkozása Móriczcal

Benne:     - ŐSTÖRTÉNETI KONFERENCIA KÖRMENDEN  (2012. ápr. 14-15-én)



2016. május 2., hétfő

Orbán az agyelszívásról



Orbán Viktor miniszterelnök felszólalt a Magyar Tudományos Akadémia szokásos évi közgyűlésén. Szerinte a magyar tudomány lehet az ország gazdasági versenyképességének egyik alapja. Orbán szerint a politikus és a tudós ugyanazt akarja, akkor a legjobb, ha egy irányba mennek. Európa elfelejtette, hogy nagyhatalom volt, a hatalmak és háttérhatalmak pedig elszívják a legjobb agyainkat, most már nemcsak Nyugatra, de lassan Keletre is. Az ülésen szokatlan politikai felvonulás volt, Orbán mellett Lázár János és Balog Zoltán is megjelent.

„A gazdasági válság következtében helyben járó Európában ma arra a kérdésre kell választ találnunk, hogy miként tudjuk saját országunk gazdaságát ismét az élvonalba repíteni. A jó hír, hogy erre a kérdésre elődeink egyszer már választ találtak, Európa évszázadokon át volt a világ vezető gazdasági és politikai hatalma. A rossz hír, hogy mintha ezt Európa elfelejtette volna” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök az MTA közgyűlésén.
Orbán szerint az innováció és az ennek teret nyitó gazdaságpolitika viheti előre Európát. Európa tudományos eredményeit és találmányait hatékonyan és gyorsan tudta gazdasági előnyre váltani. Ehhez kellett keresztény kultúra, verseny, jogszabályok.
„A tudomány és politika szövetsége volt az, ami külső és belső hódítások felé repítette Európát. Az igazságot kereső tudós és az igazságosabb társadalom megteremtésére törekvő politikus ugyanazt akarja” - mondta Orbán. Kinek érné meg bármelyik hivatást választani kettő közül, aki kényelemre vágyik? Csak olyan emberek maradhatnak talpon, akik képesek megszilárdítani magukat azzal a viharral szemben, ami körülveszi őket.
„Közös felelősség, közös feladatok, közös munka – össze vagyunk láncolva. Akkor haladhatunk előre, ha egy irányba mozgunk. Nem érdemes zsákbamacskát árulni: a magyar tudomány jövője, minősége, jó híre Magyarországon politikai ügy. Nem pártpolitikai, nemzetpolitikai” – mondta Orbán. A miniszterelnök szerint nincs nukleáris fegyverarzenálunk, de érdemes megjegyezni, magyar tudósok nélkül másnak se lenne, nincs olajunk, nincs több tíz- vagy százmilliós lakáságunk se.
„Abból kell főznünk, amink van: eszünk, sajátos észjárásunk, komoly tudományos tradíciónk. A mai világban küzdelem zajlik a legjobb emberfőkért: egykoron az aranykészlet kiáramlását akadályozták meg, ma az a kérdés, mit tehetünk az ellen, hogy elveszítsük a legkiválóbb tudósainkat, ráadásul nyitott, nemzetközi korszakban. Nehéz a jó válasz” – mondta  miniszterelnök.
Orbán szerint a nyílt- és a háttérhatalmak olyan rendszert építettek fel, amely valójában – más célok mellett – az agyelszívást is szolgálja. Tőlünk nyugatra, sőt lassan keletre is, olyan kutatási feltételeket teremtettek, amik mágnesként vonzzák a tehetséges kutatókat. Az akadémia és a kormány ebbe a szellemileg alárendelt és kiszolgáltatott helyzetbe nem törődött bele, és nem kíván a jövőben sem – mondta Orbán.

Továbbiak
A hír a Magyar Nemzet Online-on

2015. július 6., hétfő

Hóman Bálint rehabilitálása

Nagy esemény történt: évek visszautasított próbálkozásai után végre 


2015.március 6.-án A Fővárosi Törvényszék jogerősen felmentette 
Hóman Bálintot a háborús bűnösségének vádja alól.

Lassan őrölnek a malmaink!

Ez azonban nagyon nagy esemény: egyik első áttörés! Kiváncsi vagyok, milyen lesz a hatása a nyilvánosságban.

Itt néhány cikkel érzékeltetem, hogy ma is (2015 !) még mennyire jelen van a tarthatatlan vádaskodás, ha meg a rehabilitálás történetét nézem, bizony a magyar bíróság, az Akadémia, nem beszélve a vezető médiáról, bizony  nem jeleskedett!



"Bár a történészszakma és a színvonalas publicisztika alapkövetelményeihez szervesen hozzátartozna, hogy a történelmi eseményeket saját koruk viszonyai – ne pedig mai elvárásaink és eszméink – alapján ítélje meg, ennek az igénynek napjaink magyar historikusai csak részben, újságírói viszont alig-alig tesznek eleget. A legkevésbé talán akkor, amikor a Horthy-korszak (benne olyan kiemelkedő egyéniségek, mint Hóman Bálint) vagy a közelmúlt értékeléséről van szó."

Hol találtam?   Ujváry Gábor megosztotta a hivatkozást a facebookján  2015 07.29.-én

Tanulságos áttekinteni az elmúlt évek írásait: a legutóbbi döntésig kettészakadt ebben is az ország - és a szakma is.


Lásd még:           Hóman Bálint ügye nyilvános már - de még soká nem nyugodhatsz meg!

----------------------------------------------------------------------

További ajánlott olvasnivalók:

Néhány friss cikk:

Hóman Bálint rehabilitálását kérte az ügyész és a védő is ...   Ma.hu hír      2015.02.27

Támadások kereszttüzében Hóman Bálint alakja   (Ujváry Gábor)  Napi Gazdaság 2015. 08.02

Hóman Bálin a wikipedián  (ennek is frissnek kellene lennie!)

Akik felvetik a valós helyzetet

Engel Pál: Úrigyerek tévúton   NOL 2001. május 12

2010



Decemberben lesz Hóman Bálint születésének 125. évfordulója. Látszólag ebből az apropóból gyűltek össze a minap egy székesfehérvári tudományos konferencia résztvevői, valójában az adott okot a tanácskozásra, hogy már két generáció is felnőtt ebben az országban, amely azt sem tudja, ki volt Hóman Bálint. 
Továbbra is késik a rehabilitáció

Hóman Bálintot 1946 augusztusában „háborús bűnösként” életfogytiglani fegyházra ítélték, előbb a Gyűjtőfogházban, 1949-től pedig Vácott raboskodott, 1951-ben halt meg a börtönben. Csak két évvel később, 1953-ban közölték a szomorú hírt a hatóságok Hóman nővérével, az egyetlennel, aki élete utolsó szakaszában kapcsolatot tartott, tarthatott vele. Hóman Bálint rehabilitálására több kísérlet történt az 1990-es években, ám a törekvés mindig zátonyra futott a számos ellenző miatt. Szakály Sándor történész szerint eleve téves az az egyébként Hómannal kapcsolatos felfogás, amely összemossa személyében a tudóst és politikust. Szakály Sándor úgy véli, Hóman Bálint tudományos rehabilitációja elengedhetetlen, de kísérletet kell tenni az 1946-os népbírósági ítélet megsemmisítésére is. Sokan azok közül, akik Hóman Bálint rehabilitá cióját sürgetik, nemcsak tudományos, de hivatali munkáját, sőt 1932-től 1945-ig tartó országgyűlési képviselőségét is kiemelkedőnek tartják. Székesfehérvár küldötteként ült a parlamentben. Ujváry Gábor szerint paradox módon épp az a rendszer ítélte börtönre, amely aztán több elképzelését is megvalósította. Például a nyolc osztályos általános iskolát vagy a Nékosz mozgalmat.

A konferencia levelet fogalmazott meg Pálinkás Józsefnek, az MTA elnökének, amelyben Hóman Bálint tudományos rehabilitációját kérték a dokumentum aláírói.

A korábbiak vitáihoz érdemes megnézni az alábbiakat:

Stefka István: Hóman Bálintot az élet már rehabilitálta             2001. október 15.

Az Akadémia még nem vette vissza tagjainak sorába · Kegyelmi kérvényre kegyelmi eljárást kezdeményezhetnek...

...– Illyés Gyulával együtt voltam a tárgyaláson – emlékezett vissza Kosáry. ...
2001-ben, a rendszerváltozás után tizenegy évvel tehát még mindig ott tartunk, hogy a fél évszázados népbírósági ítéletekkel, amelyek egy jelentős része koncepciózus politikai pereken, törvénysértő döntéseken alapult, a törvényes, jogtisztelő parlamentáris demokrácia alig tud valamit kezdeni. ...

Az Indexen ma is még:

2014. szeptember 13., szombat

Ritkaság: Herczeg Ferenc beszél a filmhiradóban

Örömhír: Herczeg Ferenc visszatért


Herczeg Ferenc  szerencsésen visszatért a magyar irodalmi közéletbe a hosszú tudatos elhallgatása után. Lásd erről a születésének 150.évfordulóján  Versecen 2013-ban megrendezett tudományos konferenciát, amelyen magam is résztvehettem, sőt, amelyről a Magyar Könyvtárosok Műszaki Szekciójának honlapján tudósíthattam,.

Hallgasd meg Herczeg Ferencet magát (filmhiradó részlet)


Most azonban egy igazi ritkaságra hívom föl a figyelmet: A hetvenéves Herczeg Ferenc hűvösvölgyi villája kertjében nyilatkozik a Magyar Világhíradó számára. Ez a kis rövid filmrészlet, amelyet megőrzött az Országos Széchényi Könyvtár, bárkinek megtekinthető. 

Herczeg Ferenc beszél a Magyar Filmhiradónak

http://filmhiradokonline.hu/watch.php?id=759

Néhány link: 


Ki is volt Herczeg Ferenc?
Hegedűs Géza írása:         http://www.literatura.hu/irok/..../herczeg_ferenc.htm
A Katolikus Lexikonban  http://lexikon.katolikus.hu/H/Herczeg.html
Az Irodalmi Jelen honlap:  http://www.irodalmijelen.hu/... (2011  Ónagy Zoltán)
Petőfi Irodalmi Múzeum: http://www.pim.hu/object...

Híradás a születésének 150.évfordulóján rendezett tudományos konferenciáról
VajdaságMa honlap:       http://www.vajma.info/..../Herczeg-Ferencre-emlekeztek...
MKSZ honlapon:            http://mke.info.hu/....herczeg-ferenc-konferenciarol-versecen/
Blogomon:                      Versecen ünnepeltük Herczeg Ferencet



Könyv:                            Egy patrícius a titkok kapujában

                                        Tanulmányok és dokumenetumok
                                        Herczeg Ferenc születzése 150.
                                        évfordulójának tiszteletére
                                        (Szerk.Mák Ferenc)
                                        Vajdasági Magyar Művelődési
                                        Intézet, Zenta, 2014







Megemlékezés az évfordulóról
Takaró Mihjály előadása: 150 éve született Herczeg Ferenc író (videóval)
 Farkasréti temetőben: Megemlékezés Herczeg Ferenc születésének 150. évfordulójáról

Műveiről összefoglaló
Film, szinház, könyv:      http://www.port.hu/herczeg_ferenc/... 


Blogok, friss írások
Ritkaság: Herczeg Ferenc beszél a filmhiradóban    (Saját blogomon)
Herczeg Ferenc házai a Törökvész dombon              (Saját blogomon)
Herczeg Ferenc házakról a Szeretlek Rózsadomb Facebook-csoportnál

Nagy Zoltán: Az MKE-MKSZ délvidéki útjai és Herczeg Ferenc 
Cikk  a 3K könyvtári lapban   (3K, 2014.augusztus)


Mit is jelent az elhallgatás?


Álljon itt egy rövid rész Ónagy Zoltán személyes vallomásaként. Irodalmár, akire ugyanúgy hat a stigma, ami rákerül egy elhallgatott íróra.

Herczeg Ferenc sorozat
1925 és 1930 között 40 kötetes
díszkiadásban jelentek meg munkái.
Ebből a kategóriából nagyon kevés olyan magyar író létezik, akitől ne olvastam volna legalább tucatnyi regényt. Herczeget nem. 
  Pedig kóstolgattam egy időben, nemigen ízlett, meg nem mondom, miért. Talán a háttérszél hiánya. Herczegről nem beszélt senki és semmi. Herczeg egyik-másik regényét senki nem ajánlotta, hogy de ezt mindenképpen. Ki gondolná egy ma prosperáló magyar író-sztárról, a kánon lovagjáról, hogy Nobel-ajánlás ide, állami kitüntetések oda, vacsorák és villásreggelik a  politikai elittel amoda, húsz év múlva törlődik a tudatból, a könyvtárak kiszórják remekműveit, a lapok nem írnak róla, a folyóiratok elfelejtik, az olvasó nem találkozik a nevével, kikopik az olvasói emlékezetből is. 
   Egy generáció elteltével, az öreg olvasók halálával lakásfelújítás alkalmával könyvei a kuka mellé kerülnek.  Kész, az írónak vége még úgy is, ha éppen nem politikai tisztogatás végez vele, mindössze az olvasói szokások megváltozása. 
   Bár politikai tisztogatást némi aggodalommal írom, Magyarországon semmi nem örök, minden elképzelhető. Az elképzelhetetlen is.   
Átvéve innét:  http://www.irodalmijelen.hu/node/3526#sthash.emRpXSlr.dpuf

A mi generációnk se tanult semmit róla, és még hány magyar gondolkodóról, íróról?!

Megtört a jég


Ezért tartom olyan fontosnak, hogy most megtört a jég. Egyre többet hallunk róla is, és fogunk is még hallani, ahogy neve bekerül a köztudatba, és ahogy remélem, színdarabjait is láthatjuk.