A következő címkéjű bejegyzések mutatása: minta a magyar. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: minta a magyar. Összes bejegyzés megjelenítése
2016. szeptember 4., vasárnap
Székely János püspök a hazánkat érő támadások okairól
Székely János esztergom-budapesti segédpüspök nyilatkozata 2012. 01. 12.
Krisztus mondta: ha gyűlöl majd benneteket a világ, gondoljatok arra, hogy engem előbb gyűlölt nálatok (Jn 15,18).
Különleges aktualitást kapnak ezek a szavak ma, amikor sokan szerte a világban össztűz alá vették hazánkat – fogalmaz írásában Székely János esztergom–budapesti segédpüspök.
Mi ennek a gyűlöletnek az oka? A valódi ok az, hogy hazánk olyan alapvető emberi értékek mellé állt oda, melyeket ma sokan lerombolni szeretnének. A magyar parlament olyan alkotmányt adott az országnak, amely Isten nevével kezdődik (Preambulum), amely azt állítja, hogy a magzat életét védelem illeti meg a fogantatástól kezdve (Szabadság és felelősség II), hogy Magyarország védi a házasság intézményét mint férfi és nő között létrejött életszövetséget (Alapvetés L). Az alkotmány azt is kijelenti, hogy a család a nemzet fennmaradásának alapja, és hogy az adó mértékét a gyermeknevelés kiadásainak figyelembe-
vételével kell megállapítani (Szabadság és felelősség XXX). Nyilván sokan vannak a világon, akiknek nem tetszik ezeknek az emberi alapértékeknek ez a határozott megfogalmazása.
Mi több, a magyar kormány átmeneti külön adót vetett ki a bankokra. Ez pedig természetesen aggodalommal tölti el a pénzvilág urait, nehogy a példa ragadós legyen.
A hazánkat érő támadások oka alapvetően ez. Természetesen ezeket az okokat nem nevezik néven, helyette más, kisebb jelentőségű vádpontokat említenek. Az egyik ilyen vádpont az egyházakról szóló törvény. Ennek a törvénynek az a célja, hogy az úgynevezett business egyházaktól megvonja az egyházi státuszt. Magyarországon ugyanis, szemben nagyon sok európai állammal, az egyházi oktatási, egészségügyi és szociális intézmények azonos állami finanszírozásban részesülnek, mint a hasonló állami intézmények, hiszen ugyanolyan adófizető polgárok számára nyújtják a nevelés, vagy a gyógyítás szolgálatát. Hazánkban ezért számos olyan ál-egyház jött létre, amelyeknek a legfőbb célja az állami támogatás megszerzése volt. Az új egyházi törvény ezen a helyzeten változtat. Pontosabban körülírja a feltételeket, amelyek alapján egy közösség elnyerheti az egyházi státuszt (legalább ezer tag; legalább 20 éves jelenlét az országban stb.). Azok a közösségek, amelyek nem kapják meg az egyházi státuszt, nyugodtan folytathatják a működésüket, csak az intézményeik állami finanszírozását nem fogják megkapni.
Természetesen a magyar parlament és a kormány követett el hibákat is a munkája során. Ilyenek voltak a médiatörvény egyes – később meg is változtatott – pontjai, vagy a jegybanktörvény esetében néhány, talán szükségtelen módosítás, amely támadásokra adott alkalmat. Ugyanígy helyesebb lett volna a bankokkal való megállapodást a végtörlesztés rendelkezéseinek kibocsátása előtt megkötni.
A hazánkat érő támadás oka azonban nem ez, hanem azok az alapértékek, amelyeket Magyarország jelenleg képvisel. A jelen parlamentnek felelősen élnie kellett azzal a kétharmados többséggel, amellyel a választók a cselekvésre felhatalmazták. Ezt a nagy felelősséget és lehetőséget alázattal, körültekintéssel kell hordoznia, tettekre váltania. A külső támadásokat pedig higgadtan, adott esetben kellő ügyességgel kell megpróbálnia kivédeni. Hazánk jegybankjának valuta tartaléka a jelen államadósságunk csaknem felét teszi ki, amelyet szükség esetén a jegybank fel is fog használni az adósságszolgálat finanszírozására. Ez azt is jelenti, hogy az ország valamennyi ideig ki tud tartani ebben az erős ellenszélben is.
Gyakran megtörténik a történelemben, hogy ha feltűnik a világosság, akkor megjelenik vele szemben a sötétség hatalma is. Kívánom mindannyiunknak, hogy legyünk a Világosság fiai, egy igazabb, emberibb világ építői.
Székely János esztergom–budapesti segédpüspök
Magyar Kurír (benne magyarul és angolul is)
2013. szeptember 29., vasárnap
Versecen ünnepeltük Herczeg Ferencet
![]() |
| Meghívó a verseci konferenciára |
Lásd részletesen a BESZÁMOLÓ a konferenciáról-t az MKE-Műszaki szekció honlapján
Versecen, szülőhelyén rendezték meg
Herczeg Ferenc születésének 150. évfordulóján azt a tudományos konferenciát,
amely a nagy magyar íróról rendezett legnagyobb megemlékezés volt
az egész Kárpát medencében.
Herczeg Ferencről nem sokat tud, aki ismereteit az elmúlt időszakok elhallgató, a magyar nemzeti értékeket a köztudatból kiiktatni akaró rendszertől kapta csak. Ma azonban Herczeg Ferencet ismét felfedezzük, sok fontos írás jelent meg róla. Badacsonytördemicen is megemlékeztek róla, ahol idős korában oly szívesen szőlészkedett. Itt Takaró Mihály irodalomtörténész tartott előadást.
Egyre több helyen emlékeztek meg róla születésének évfordulójára. Pomogáts Béla a Kossuth Rádióban emlékezett meg a Vasárnapi Újság szerkesztőjéről. Itt ebben a cikkben egy kis áttekintést is adok ezekről, több cikket is hívatkozom. Érdemes áttekinteni őket.
Olvasásra ajánlom a vajdasági Magyar Szó-ban megjelent összefoglaló írás " A kegyvesztett írófejedelmet újra meg kell ismernünk " Életéről a metropol.hu cikke alapján adok egy rövid ismertetőt.
Herczeg Ferencről röviden
Tudományos konferencia
Herczeg Ferencről nem sokat tud, aki ismereteit az elmúlt időszakok elhallgató, a magyar nemzeti értékeket a köztudatból kiiktatni akaró rendszertől kapta csak. Ma azonban Herczeg Ferencet ismét felfedezzük, sok fontos írás jelent meg róla. Badacsonytördemicen is megemlékeztek róla, ahol idős korában oly szívesen szőlészkedett. Itt Takaró Mihály irodalomtörténész tartott előadást.
Egyre több helyen emlékeztek meg róla születésének évfordulójára. Pomogáts Béla a Kossuth Rádióban emlékezett meg a Vasárnapi Újság szerkesztőjéről. Itt ebben a cikkben egy kis áttekintést is adok ezekről, több cikket is hívatkozom. Érdemes áttekinteni őket.
Olvasásra ajánlom a vajdasági Magyar Szó-ban megjelent összefoglaló írás " A kegyvesztett írófejedelmet újra meg kell ismernünk " Életéről a metropol.hu cikke alapján adok egy rövid ismertetőt.
![]() |
| Herczeg Ferenc |
Herczeg Ferencet a századforduló és a második világháború előtti korszak nemzeti klasszikusának, az ország írófejedelmének tartották, három alkalommal a Nobel-díjra is felterjesztették Az élet kapuja című regényéért, 1930-ban pedig Corvin-láncot kapott. Fordulatos meseszövésű, találóan jellemzett alakokat felvonultató regényei és elbeszélései a dzsentrivilágban játszódó könnyed darabok (A Gyurkovics leányok, A Gyurkovics fiúk). Történelmi regényeiben a magyar múlt egy-egy sorsfordulóját jelenítette meg. Közülük az 1848-as forradalom idején játszódó Hét svábot tartják a legjobbnak, a Bakócz Tamás esztergomi érsekről szóló Az élet kapuja fő eszméje a magyarság magányossága. Rákócziról is írt regényt Pro libertate! címmel.
Molnár Ferenc mellett Herczeg volt az 1945 előtti időszak egyik legnépszerűbb színpadi szerzője. A kék róka (1917) című társasági vígjátéka világsikert aratott, a darabot 1937-es felújítása alkalmából Bajor Gizi számára jelentősen kiegészítette. Írt történelmi drámákat is: a Pogányok Szent István korát, az Ocskay brigadéros a kuruc kort, a Bizánc a törökök által ostromolt város tragédiája révén a kiegyezés utáni Magyarországra lesújtó nemzethalál vízióját jeleníti meg. Feleséget is a színházból választott, bár a házassága a nála jóval fiatalabb Grill Juliskával nem tartott sokáig.
A korábban koszorús írót 1949 után több évtizeden keresztül mellőzték, az 1980-as évekig műveit ki sem adták. 1993-ban három kötetben megjelentek emlékezései, amelyben az író szemén keresztül láthatjuk Magyarország történelmét a kiegyezéstől a második világháború végéig. Bizánc című darabját legutóbb 2012-ben a székesfehérvári színházban láthatta a közönség.
Molnár Ferenc mellett Herczeg volt az 1945 előtti időszak egyik legnépszerűbb színpadi szerzője. A kék róka (1917) című társasági vígjátéka világsikert aratott, a darabot 1937-es felújítása alkalmából Bajor Gizi számára jelentősen kiegészítette. Írt történelmi drámákat is: a Pogányok Szent István korát, az Ocskay brigadéros a kuruc kort, a Bizánc a törökök által ostromolt város tragédiája révén a kiegyezés utáni Magyarországra lesújtó nemzethalál vízióját jeleníti meg. Feleséget is a színházból választott, bár a házassága a nála jóval fiatalabb Grill Juliskával nem tartott sokáig.
A korábban koszorús írót 1949 után több évtizeden keresztül mellőzték, az 1980-as évekig műveit ki sem adták. 1993-ban három kötetben megjelentek emlékezései, amelyben az író szemén keresztül láthatjuk Magyarország történelmét a kiegyezéstől a második világháború végéig. Bizánc című darabját legutóbb 2012-ben a székesfehérvári színházban láthatta a közönség.
Tudományos konferencia
A vajdasági - ma
szerbiai - Versecen azonban méltó emléket állított e helyi Petőfi Sándor
Kultúregyesület által kezdeményezett tudományos konferencia, amelyet "Egy patrícius
a titkok kapujában" címmel rendeztek meg a
Városháza dísztermében.
A konferencián Erzsóval mi is részt vettünk a könyvtáros egyesület Műszaki Szekciója által szervezett vajdasági szakmai út résztvevőjeként.
A konferencián Erzsóval mi is részt vettünk a könyvtáros egyesület Műszaki Szekciója által szervezett vajdasági szakmai út résztvevőjeként.
![]() |
| Nagy Zoltán megnyitja a konferenciát |
Lásd részletesen a BESZÁMOLÓ a konferenciáról-t az MKE-Műszaki szekció honlapján
2012. január 16., hétfő
Rajong a magyar alkotmányért egy skót újság

Az új magyar alkotmány üdítő kivétel
"a huszonegyedik század erkölcsi sivatagában",
"egy örökségét és önállóságát visszakövetelő, civilizált nemzet szellemi terméke" - veszi védelmébe
a Scotland on Sunday című lap szerkesztőségi kommentárban az alaptörvényt.
Szerinte Európának példát kellene vennie
erről a teljesítményről ahelyett, hogy
"a politikai passzivitás és az
erkölcsi relativizmus levében pácolódik".
"A huszonegyedik század erkölcsi sivatagában ijesztő lehet szembesülni a tradicionális értékek, a hazafiság és a szabadság ilyen drágakövével" - lelkesedik kommentárjában az újság, amely Brüsszelnek és Washingtonnak is ad egy jó tanácsot: tanulmányozzák egy kicsit a magyar történelmet, mielőtt felvállalnak egy ilyen "hiábavaló konfrontációt".
A Scotland on Sunday felidézi, hogy a kritikusok szerint a Magyar Köztársaság átnevezése Magyarországra arra utal, hogy veszélybe került a demokrácia. Ez az érv azonban nem állja meg a helyét, miután Magyarországot 1946. február elsején kiáltották ki köztársasággá a kommunisták. A magyar alkotmányosság hagyománya Szent István királyig visszavezethető, akinek koronája a szuverenitás legfőbb szimbóluma.
Figyeld, ahogy egyre több ilyen hírt találsz majd, ahol a magyarok
pozitív példát jelentenek majd Európában.
pozitív példát jelentenek majd Európában.
Igaz, hogy még sok minden kell addig megtörténjen.
A Magyar Történeti Alkotmányunkról is tájékozódhatunk.



