Győzelem: Megmenekült három bánsági templom a lerombolástól!

Ezt a templomot is lerombolták volna…

Korábban már írtam  a nagybecskereki püspökség által bejelentett templomrombolás tervéről. Az egyházmegye szenátusa több templom lebontását is  kilátásba helyezte, arra hivatkozva, hogy a gyülekezetek megfogyatkozása miatt fenntartásuk nem jövedelmező. 

A Magyar Patrióták Közössége  vetette föl a témát 2014 júniusában, amit aztán több vajdasági és magyarországi sajtó is átvett, így a  délvidéki templomrombolások ügye iránti érdeklődés nem aludt el. 

A nemzeti oldalon nagy felháborodást keltett hír végül magyar állami szintig is eljutott: 2014. augusztus 8-án budapesti kormányzati delegáció utazott a helyszínre.  A találkozó eredményes volt: Német László megyéspüspök letett a bontási szándékról. 

A hajdanán Torontál vármegyéhez tartozó Németcsernye (Szerbcsernye), Módos és Párdány temploma megmenekült a bontócsákányoktól, sőt magyar állami támogatással hamarosan megkezdődik állagmegóvásuk.

Gratulálok a Magyar Patrióták Közösségének, a délvidéki Erdei Ivánnak és mindenkinek, aki felkarolta ezt a szép és nemes ügyet: menteni értékeinket.

Részletesen itt olvashatsz róla         Mások is  jelzik
Korábbi hiradásom

Megmenthető-e a módosi templom? (Bánságban)

A Magyar Patrióták Közössége szakmai csapata 2014. novemberében a Bánságban  felmérte a nagybecskereki püspökség által  bejelentett templomrombolás által érintett műemlékeket, egyházi épületeket. Ők hívták fel a figyelmet arra, hogy az egyházmegye szenátusa összesen hét templom lebontását helyezte kilátásba arra hivatkozva, hogy a gyülekezetek megfogyatkozása miatt fenntartásuk nem jövedelmező. 

Pótolhatatlan kincseket pusztíthatnak el 

a Bánságban

A szóban forgó épületek Aracs, Párdány, Ópáva, Perlaszváros, Módos, Németcsernye és Galagonyás településeken találhatók. . 

A veszélyben lévő templom Módoson

A lebontásra kijelölt templomok közül művészettörténeti szempontból a módosi képviseli a legnagyobb értéket. Ez a hatalmas, neogótikus stílusú Nagyboldogasszony-templom 1911-ben épült.

Szent István felajánlja a Szent Koronát – Ez is pusztuljon?

A partizánok 1944-es bevonulásáig német-magyar többségű település templomának színes ólomüvegein magyar szentekkel, magyar feliratokkal találkozhatunk. Nem marad el az ábrázolásokon a Szent Korona Szent István általi, Szűz Mária részérő történő felajánlása sem. A neogótika a Béccsel szembeni függetlenedés óhaját, az önálló magyar államiság pártolását fejezi ki. 

Érthetetlen, hogy miközben a gyülekezetnek még az egyházmegyei adatok szerint 330 magyar ajkú híve van, a templomot kultúrtörténeti és művészeti értékei ellenére lebontanák, a katolikusokat pedig a szomszédos Káptalanfalva gyülekezetéhez csatolnák.

Eredeti cikk

Lásd még a jó hírt megmenekült a templom.

Hajnal Jenő köszöntése

Kedves Jenő!

Hajnal Jenő (fotó Hét Nap)

Örömmel köszöntelek új és a magyarságunk számára fontos új helyeden, a délvidéki Magyar-Nemzeti Tanács elnöki székében. Kiérdemelted ezt a kitüntetést, hiszen tevékeny emberként oly sokat tettél Zentán a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet igazgatójaként a magyar kultúra értékeinek megőrzésében, közreadásában, intézményes megerősítésében.

http://mke.info.hu/muszaki/2014/11/19/hajnal-jenot-szerbiaba-a-magyar-nemzeti-tanacs-elnokeve-valasztottak/


  Zentán találkoztam veled először, amikor 2008-ban a Magyar Könyvtárosok Egyesületének Műszaki Szekciója a Vajdaságba szervezett kirándulást, és Zentán bemutattad nekünk a Művelődési Egyesületet.

A könyváros csoportunk látogatása Zentán

  Azóta rendszeresen segítetted itt Magyarországon is az éves Könyvfesztiváljainkon a délvidéki irodalom, könyvkiadás újdonságainak bemutatását.

  Emlékezetes számomra a Szerbiában és Magyarországon egyaránt méltatlanul elhallgatott

Herczeg Ferenc portréja
Petőfi Sándor Kultúregyesületben
rendezett a kiállításon

Hajnal Jenő előadását tartja
Versecen a konferencián

nagy magyar írónk, 

Herczeg Ferenc születésének 150. évfordulóján szülővárosában 

Versecen 2013-ban megrendezett konferencia, amelyen oly jó előadásokat hallgathattunk.

 Erről az eseményről a könyvtáros egyesületi honlapunk részletesen beszámolt, a képgaléria pedig több képet is bemutat.

Galéria: http://mke.info.hu/muszaki/galeria/herczeg-ferenc-konferencia-versec-2013/

Az „Egy patricius  a titkok kapujában” címmel a tudományi konferencia előadásaiból szerkesztett kötet, amelyet a zentai intézeted, a VMMI adott ki,  azóta Magyarországon is ismert lett.

Először a 2014-es Könyvfesztiválon sikerrel mutatták be, majd az idén , 2015 februárjában a LITEA Könyvszalonban értő közönség előtt volt ismét egy sikeres bemutató. Itt a kötetet szerkesztője, Mák Ferenc mutatta be a szép kiállítású kötetet, megrajzolva Herczeg Ferenc elhallgatásának motívumit is.

Herczeg Ferenc körül - hiszem és remélem - ezzel megtört már a jég.

Kedves Jenő!  Hadd gratuláljak én is itt új, felelősségteljes munkádhoz.

A Herczeg Ferenc építette budai villák

Megragadott az ötlet, hogy a régi Rózsadombról képeket és ismertető szöveget adhatunk közre a Szeretlek Rózsadomb nevű Facebook oldalon.  

Sajnos most, hogy kerestem (2016.01.17)  máűr nem találom, mert a 2014.jún. előtti anyag már nincs fent!  Hát erre való egy ilyen gyüjtő-blog?  Csak a friss a fontos?!  nagyon sajnálom, szomorú tapasztalat ez!

Barátommal, Nagy Zoltánnal úgy gondoltuk, hogy érdemes lenne itt is megjelentetni Herczeg Ferenc, a neves írónak, az Új Idők főszerkesztőjének kezdeményezésére a Törökvészi úton az 1930-as években épített és családoknak kisorsolt villaházakat, amelyek ma is díszei a villanegyednek.

Erről az értékes kezdeményezésről, amelyről ma már kevesen tudnak, Nagy Zoltán megemlékezett a tavaly a Vajdaságban, Versecen a nagy író szülőhelyén, az író születésének 150. évfordulóján rendezett Herczeg Ferenc Konferencián tartott előadásában is. Leírása megtekinthető itt.

Herczeg Ferenc házai a Törökvész dombon

HERCZEG FERENC HÁZAI A TÖRÖKVÉSZI DOMBON
MA IS ODA VONZZÁK AZ EMBEREK TEKINTETÉT !!!

Herczeg Ferenc a neves író és az Új Idők című igen közkedvelt hetilap alapító főszerkesztőjének a kezdeményezésére, a lap az 1930 –as években a legrégebbi és rendszeres olvasói közül sorsolással kiválasztva évente  egyet a Törökvészi úton általuk építetett villaházat ajándékozott a szerencsés személynek.

Miután maga Herczeg Ferenc is a környéken a Hűvösvölgyi úton  saját magának építtetett házában lakott ekkorra már évtizedek óta teremésztes volt, hogy ezen a szép budai tájékon a Törökvészi dombon vásároltak építésre alkalmas telkeket.

Az első amelyet egy csongrádi tanítónő Vass Eszter nyert el, 1931-ben a Jókai háznak neveztek el és ma is nagyon jó minőségű épületként áll és használatban van, a Törökvészi út 7/b szám alatt találhatjuk meg, mint szép vadszőlővel befutott házat.

A második, amely 1932-ben készült el egy Kovács György nevű MÁV tisztviselő nyerte el, aki ez év november 4-én kapta meg ünnepélyes keretek között a kulcsokat és költözhetett be népes családjával a Herczeg Ferencről elnevezett villaházba. Ez az épület egy iker telken épült fel az előző Jókai Mórról elnevezett villával, szintén ma is használatban van s kisebb modernizáló átépítés látható rajta, ha most szeretnénk megtekinteni akkor a Vend utcáról nyíló bejárat fölött pillanthatunk rá a lombossá vált fák között, s ma is egy modern és építészetileg  is szép,érdekes élményt nyújtva.

Az az érzése támad az embernek, hogy milyen jól lehetett és lehet ma is lakni és élni ezekben a Herczeg Ferenc „ keze nyomán” létrejött házakban.

Nagy Zoltán

Lásd még Itt a blogomon
                Facebookon (Szeretlek Rózsadomb)

Versecen ünnepeltük Herczeg Ferencet

Meghívó a verseci konferenciára

Résztvettünk a Hercze Ferenc Konferencián Versecen.
Lásd részletesen a BESZÁMOLÓ a konferenciáról-t az MKE-Műszaki szekció honlapján

Versecen, szülőhelyén rendezték meg Herczeg Ferenc születésének 150. évfordulóján azt a tudományos konferenciát, amely a  nagy magyar íróról rendezett  legnagyobb megemlékezés volt az egész Kárpát medencében. 
Herczeg Ferencről nem sokat tud, aki ismereteit az elmúlt időszakok elhallgató, a magyar nemzeti értékeket a köztudatból kiiktatni akaró rendszertől kapta csak. Ma azonban Herczeg Ferencet ismét felfedezzük, sok fontos írás jelent meg róla. Badacsonytördemicen is megemlékeztek róla, ahol idős korában oly szívesen szőlészkedett. Itt Takaró Mihály irodalomtörténész tartott előadást. 
   Egyre több helyen emlékeztek meg róla születésének évfordulójára. Pomogáts Béla a Kossuth Rádióban emlékezett meg a Vasárnapi Újság szerkesztőjéről.  Itt ebben a cikkben egy kis áttekintést is adok ezekről, több cikket is hívatkozom. Érdemes áttekinteni őket.
   Olvasásra ajánlom a vajdasági Magyar Szó-ban megjelent összefoglaló írás " A kegyvesztett írófejedelmet újra meg kell ismernünk "   Életéről a metropol.hu cikke alapján  adok egy rövid ismertetőt.

Herczeg Ferenc

Herczeg Ferencről röviden

Herczeg Ferencet a századforduló és a második világháború előtti korszak nemzeti klasszikusának, az ország írófejedelmének tartották, három alkalommal a Nobel-díjra is felterjesztették Az élet kapuja című regényéért, 1930-ban pedig Corvin-láncot kapott. Fordulatos meseszövésű, találóan jellemzett alakokat felvonultató regényei és elbeszélései a dzsentrivilágban játszódó könnyed darabok (A Gyurkovics leányok, A Gyurkovics fiúk). Történelmi regényeiben a magyar múlt egy-egy sorsfordulóját jelenítette meg. Közülük az 1848-as forradalom idején játszódó Hét svábot tartják a legjobbnak, a Bakócz Tamás esztergomi érsekről szóló Az élet kapuja fő eszméje a magyarság magányossága. Rákócziról is írt regényt Pro libertate! címmel.

Molnár Ferenc mellett Herczeg volt az 1945 előtti időszak egyik legnépszerűbb színpadi szerzője. A kék róka (1917) című társasági vígjátéka világsikert aratott, a darabot 1937-es felújítása alkalmából Bajor Gizi számára jelentősen kiegészítette. Írt történelmi drámákat is: a Pogányok Szent István korát, az Ocskay brigadéros a kuruc kort, a Bizánc a törökök által ostromolt város tragédiája révén a kiegyezés utáni Magyarországra lesújtó nemzethalál vízióját jeleníti meg. Feleséget is a színházból választott, bár a házassága a nála jóval fiatalabb Grill Juliskával nem tartott sokáig.

A korábban koszorús írót 1949 után több évtizeden keresztül mellőzték, az 1980-as évekig műveit ki sem adták. 1993-ban három kötetben megjelentek emlékezései, amelyben az író szemén keresztül láthatjuk Magyarország történelmét a kiegyezéstől a második világháború végéig. Bizánc című darabját legutóbb 2012-ben a székesfehérvári színházban láthatta a közönség.

Tudományos konferencia

   A vajdasági - ma szerbiai  - Versecen azonban méltó emléket állított e helyi Petőfi Sándor Kultúregyesület által kezdeményezett tudományos konferencia, amelyet "Egy patrícius a titkok kapujában" címmel rendeztek meg a Városháza dísztermében. 

    A konferencián Erzsóval mi is részt vettünk a könyvtáros egyesület Műszaki Szekciója által szervezett vajdasági szakmai út résztvevőjeként. 

Nagy Zoltán megnyitja a konferenciát

       Az esemény szervezői Versec városa, a helybeli Petőfi Sándor Kultúregyesület, a Zentán székelő Vajdasági Magyar Művelődési Intézet (VMMI), és a Budapesti Magyar Könyvtárosok Egyesület Műszaki Könyvtáros Szervezete (MKE-MKSZ) voltak.  Ennek megfelelően részt vettek a helyi és regionális politikai vezetők is. Kiemelem közülük Vitt Sándort, a verseci Petőfi Sándor, a Kultúregyesület elnökét, aki szervezőként üdvözöllte a megjelenteket, Lovas Ildikót, az MNT művelődési tanácsosát és Hajnal Jenőt, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet (VMMI) igazgatóját. A konferenciát Nagy Zoltán, az  Műszaki Könyvtáros Szervezet elnöke nyitotta meg.

Lásd részletesen a BESZÁMOLÓ a konferenciáról-t az MKE-Műszaki szekció honlapján

Megemlékezésünk két aradi hős tábornokról a Vajdaságbn

A Könyvtárosok Egyesületének a hagyományaink iránt érdeklődő lelkes csapata évente látogatja a környező országok nevezetes emlékhelyeit. 2012-ben a Vajdaságban, az Al-Duna vidékén  járva meglátogatta és megkoszorúzta Eleméren Kiss Ernő, illetve Törökbecsén  gróf  emlékhelyeit.

Kiss Ernő honvédtábornok emlékhelyén Eleméren

Az 1849. augusztus 13-i fegyverletétel után, Kiss Ernő is orosz fogságba esett.Paszkievics herceg, más katonai vezetőkhöz hasonlóan őt is átadta a császári hadseregnek. Az altábornagy sorsáról a Haynau által vezetett katonai törvényszék döntött. A törvényszék a „lázadó” tisztet kötél általi halálra ítélte, majd golyó általi kivégzésre „enyhítette” a Schweidel József, Dessewffy Arisztid és Lázár Vilmos ítéletéhez hasonlóan. Kiss Ernőt és három társát hajnali fél hatkor lőtték agyon Aradon, őket még kilenc vértanú tábornok követte a halálba.

Bővebben
Beszámoló az útról

gróf Leiningen-Westerburg Károly

 aradi vértanú mellszobránál Törökbecsén

Elemérhez hasonlóan a bánsági Törökbecse is az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékhelye, melyet az előző napon kerestünk fel. Itt a római katolikus parókia udvarán áll gróf Leiningen-Westerburg Károly, aradi vértanú mellszobra, ugyanis a gróf egy ideig Törökbecsén élt, mivel a felesége Sisányi Aliz idevalósi volt.

Bővebben
Beszámoló az útról

Délvidéki vérengzések 1944-ben

Az 1944-es megtorlás áldozataira emlékeztek Délvidéken

A jugoszláv katonai hatalom megtorlásai során 40 ezer délvidéki magyar vesztette életét.

Az 1944-es vajdasági magyarellenes szerb megtorlás áldozataira emlékeztek Csúrogon (Curug) a vajdasági magyarok - írta a szerbiai magyar sajtó.

(MTI hír alapján a Duna-TV tájékoztatása

A fölszólalók hivatalos szerb bocsánatkérést követeltek a dél-bácskai településen tartott vasárnapi megemlékezésen, amelyen részt vett többek között Ékes Ilona, a Fidesz parlamenti képviselője, Egeresi Sándor, a vajdasági tartományi parlament elnöke, Korsós Tamás, Magyarország szabadkai főkonzulja és Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség szerbiai parlamenti képviselője.

1942 január-februárjában 3-4 ezer ember, szerbek, zsidók és magyarok vesztették életüket a horthysta honvédségi és csendőralakulatok "partizánvadász" razziáiban és kivégzéseiben. 1944 őszén kezdődött az akkori jugoszláv katonai hatalom megtorlása, amelyben egyes becslések szerint 40 ezer délvidéki magyar vesztette életét. A vajdasági magyarokat, németeket és horvátokat háborús bűnösöknek nyilvánították, vagyonukat elkobozták, hozzátartozóikat megbélyegezték.

Az egyik legkegyetlenebb megtorlás színhelyén, Csúrogon és két szomszédos településen, Zsablyán (Zabalj) és Mozsoron (Mosorin) összesen nagyjából 1300 embert öltek meg; szinte a teljes magyar férfilakosságot kiirtották. Csúrogon minden évben fakeresztet állítanak az áldozatok emlékére; az elmúlt 16 évben eddig mindegyik keresztet ismeretlenek megrongálták, illetve elvitték.

A nőket, a gyerekeket és az időseket 1945 januárjában nyitott marhavagonokban és gyalog indították el a Járek (Backi Jarak) településen létesített gyűjtőtáborba, ahol hat-nyolc hónapot kellett eltölteniük. Több mint száz településről deportáltak embereket a járeki táborba, szinte kizárólag magyarokat és németeket. Több mint hatezren belehaltak a nélkülözésbe, köztük több száz gyerek. A járeki csak egy volt az ez idő tájt a Vajdaságban működtetett 41 munkatáborból; ezekben összesen 140 ezer németet és több ezer magyart tartottak fogva.

Tavaly októberben a magyar és a szerb államfő megállapodott arról, hogy a két ország tudományos akadémiái felállítanak egy közös, magyar-szerb történész vegyes bizottságot az 1941 és 1945 közötti vajdasági események kivizsgálására. A Magyar Tudományos Akadémián már korábban megalakult ez a testület, a Szerb Tudományos Akadémián csak nemrégiben jelölték ki azt a kilenc szakembert, akik tagjai lesznek a vegyes bizottságnak.