Tovább zajlik a Hóman-ügy!
HÓMAN-ÜGY: Kőkemény odavágásokkal csatáztak a történészek
Veczán Zoltán írása , 2016. február 5.
Be sem fértek a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kijelölt termébe csütörtökön azok az érdeklődők, akik a nemrég rehabilitált Hóman Bálint egykori oktatási és kultuszminiszter személye kapcsán folyó történészvitára érkeztek, soraikban az MSZP budapesti elnökével, Kunhalmi Ágnessel és Vágó István DK-s kvízmesterrel.
 |
| A bizottság (foto:MNO) |
A kerekasztalnak két főbb vitapontja volt, hogy Hómannak, akinek ügyében még Obama is felszülalt, és aki végül nem kapott szobrot,
- mekkora szerepe volt hazánk háborúba sodródásában – ami alapján korábban a Népbíróság elítélte – és
- mekkora a holokausztban.
Elsősorban történészek csaptak össze, Zinner Tibor és Ujváry Gábor, a Veritas Kutatóintézet kutatói keltek birokra Ungváry Krisztiánnal, az Országos Széchenyi Könyvtár 1956-os osztályának munkatársával, de a nemzetközi jogász, akadémikus Hoffmann Tamás és kollégája, Hollán Miklós is részt vett az eseményen, amelyet a szintén jogász Jakab András moderált.
Ujváry volt egyébként az, aki szakértőként részt vett Hóman rehabilitációs eljárásában, és aki egyetért azzal, hogy az egykori kultuszminiszter akadémiai tagságát is vissza kellene adni, hogy – mint mondta –
„a XX. század egyik legnagyobb magyar historikusát visszavegyék a testületbe”.
...
A történelmi felelősség kimondása a történelemtudományra tartozik, a büntetőjogi felelősségé pedig egy büntetőeljárás keretében történik, annak normái szerint – reagált Zinner Tibor. A Hóman-ügy jól megjeleníti a ki nem beszélt történelmünket – mondta, felidézve Major Ákos: Népbíráskodás – forradalmi törvényesség című könyvét abból a korszakból, amikor nyoma sem volt törvényességnek, hiszen az előző rendszer sértettjei hozták a jogszabályokat.
Mint Zinner elmondta, 1991-ben felvetette a népbírósági ítéletek felülvizsgálatát, de ezt végül orosz kérésre érkező amerikai nyomásra leállították ...
Hómant még a népbíróság sem illette olyan súlyos vádakkal, mint mai bírálói
Ujváry Gábor, 2015. július 27., hétfő 08:35, frissítve: hétfő 10:18
Hómant 2015 elején már felmentették a háborús bűnösség vádja alól
Rég vitatkoztak annyit magyar historikusról, mint Hóman Bálintról, akit idén tavasszal posztumusz mentettek fel a háborús bűntett vádja alól. Szerepe, ha a történelmi eseményeket saját koruk viszonyai, nem pedig mai elvárásaink szerint ítéljük meg, jóval összetettebb, mint ahogyan az a személyét elemző – legújabban a Székesfehérváron neki tervezett szobor felállítása miatt ismét fellángoló – vitákból leszűrhető.
Gyakran halljuk – jelentette ki Hóman Bálint az ország legismertebb középkorászaként és a Magyar Történelmi Társulat elnökeként 1943-ban –, hogy a történet a múlt politikája és a politika a jelen története. […] A múlt politikáját azonban éppoly kevéssé szabad a jelen szemszögéből vizsgálnunk és értékelnünk, aminthogy az államférfi sem folyamodhatik a történet folyamán gyakorta bevált, de ma már a körülmények változása miatt idejüket múlt politikai eszközök alkalmazásához.”
Hóman intelmét akkoriban csupán néhányan hallották meg, manapság pedig még annyian sem veszik figyelembe. Bár a történészszakma és a színvonalas publicisztika alapkövetelményeihez szervesen hozzátartozna, hogy a történelmi eseményeket saját koruk viszonyai – ne pedig mai elvárásaink és eszméink – alapján ítélje meg, ennek az igénynek napjaink magyar historikusai csak részben, újságírói viszont alig-alig tesznek eleget. A legkevésbé talán akkor, amikor a Horthy-korszak (benne olyan kiemelkedő egyéniségek, mint Hóman Bálint) vagy a közelmúlt értékeléséről van szó.
Abszurd vád és ítélet
Hómant a Magyar Tudományos Akadémia már 1945 júliusában kizárta tagjai közül. Az erre vonatkozó javaslatot az őt 1936 óta többször is durván sértegető Moór Gyula – egyébként kiváló jogfilozófus – fogalmazta meg, s támogatására megnyerte a Hómanra ugyancsak neheztelő ismert történészt, Váczy Pétert, illetve a neves néprajztudóst, a kisgazdaként a kommunisták politikáját támogató Ortutay Gyulát is. Annak ellenére, hogy Kosáry Domokos és Glatz Ferenc akadémiai elnökök is szorgalmazták rehabilitálását, az mindmáig nem történt meg.
Mivel az MTA-tagságot tudományos érdemekért – és nem politikai szimpátiák okán – adományozzák, azt hiszem, ideje lenne felülvizsgálni az 1945-ös döntést, hogy az egyik legnagyobb magyar középkorászt visszavehessék a tudós testületbe.
1946-os népbírósági perében Hóman maga is beismerte, hogy politikai téren vétkezett. Perében – a vele korábban is rossz viszonyban lévő Sulyok Dezső kivételével – kizárólag mentőtanúk szólaltak meg, csaknem a felük zsidó származású volt. Első fokon még számos, másodfokon viszont már csak egyetlen „háborús bűntett” elkövetésével vádolták. Azzal, hogy részt vett azon az 1941. július 26-i kormányülésen, amely – Horthy Miklós kormányzó ez irányú döntését tudomásul véve – jóváhagyta a Magyarország és Szovjetunió közötti hadiállapot beálltának kimondását. A kormánytagok mindezt annak tudatában tették, hogy a honvédelmi miniszter úgy tájékoztatta őket, szovjet repülők provokálatlan támadást hajtottak végre egy magyar gyorsvonat és Kassa városa ellen. Mint ma már tudjuk, az előbbi akciót bizonyíthatóan, a kassai bombázást pedig minden valószínűséggel – talán eltévedt – szovjet gépek hajtották végre. Ezért a Hóman elleni 1946-os vád abszurditását még mai bírálói is elismerik.
Hómant végül életfogytiglani börtönre ítélték, 1951-ben Vácott hunyt el. Földi maradványait csak 2000-ben azonosították, újratemetésére is az évben került sor a Darányi család tassi kriptájában.
Miközben Hóman történészként megmaradt szakmája professzionális művelőjének, s művei ma is nemzeti értékek, politikusként diszkriminatív lépésekhez is a nevét adta. Tudósként vitathatatlanul a legnagyobbak között marad a helye, politikusként azonban – kezdeti integratív törekvései után – kétségkívül megosztó személyiséggé vált.
Politikai bűnözőnek azonban – sokak gyakran hamis adatokból építkező állításaival szemben – semmiképpen sem tekinthető. Az általa vallott elvek követése ma már nyilván nem vállalható. Még akkor sem, ha tetteinek indítóokai részben magyarázhatók, és a neki felrótt vádak többségét politikai alapon, sokszor ténybeli tévedéseket vétve fogalmazzák meg napjaink kérlelhetetlen megmondóemberei....
Zajlanak a "lakossági" viták
Hóman szobor 2015. 12. 15.
http://alfahir.hu/homan_balint_a_nacizmus_kitalaloja
HÓMAN BÁLINT, "A NÁCIZMUS KITALÁLÓJA"
Most, hogy új fejlemények vannak a székesfehérvári Hóman-szobor kapcsán, idézzük fel, hogy milyen rendkívül érdekfeszítően és tanulságosan zajlott le hétfő este Székesfehérváron az Eleven Emlékmű csoport Hóman-szobor elleni tüntetése. Egyoldalú tüntetésre készültek, de néhány helyi civil Hóman-szobor-támogató megjelenése miatt párbeszédre, szópárbajra kényszerültek, amit utóbb örömmel üdvözöltek.
Lásd korábbi cikkeket is Hómanról itt a blogomon:
