Tovább zajlik a Hóman-ügy!
HÓMAN-ÜGY: Kőkemény odavágásokkal csatáztak a történészek
Veczán Zoltán írása , 2016. február 5.
Veczán Zoltán írása , 2016. február 5.
Be sem fértek a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kijelölt termébe csütörtökön azok az érdeklődők, akik a nemrég rehabilitált Hóman Bálint egykori oktatási és kultuszminiszter személye kapcsán folyó történészvitára érkeztek, soraikban az MSZP budapesti elnökével, Kunhalmi Ágnessel és Vágó István DK-s kvízmesterrel.
 |
| A bizottság (foto:MNO) |
- mekkora szerepe volt hazánk háborúba sodródásában – ami alapján korábban a Népbíróság elítélte – és
- mekkora a holokausztban.
Ujváry volt egyébként az, aki szakértőként részt vett Hóman rehabilitációs eljárásában, és aki egyetért azzal, hogy az egykori kultuszminiszter akadémiai tagságát is vissza kellene adni, hogy – mint mondta –
„a XX. század egyik legnagyobb magyar historikusát visszavegyék a testületbe”....
A történelmi felelősség kimondása a történelemtudományra tartozik, a büntetőjogi felelősségé pedig egy büntetőeljárás keretében történik, annak normái szerint – reagált Zinner Tibor. A Hóman-ügy jól megjeleníti a ki nem beszélt történelmünket – mondta, felidézve Major Ákos: Népbíráskodás – forradalmi törvényesség című könyvét abból a korszakból, amikor nyoma sem volt törvényességnek, hiszen az előző rendszer sértettjei hozták a jogszabályokat.
Mint Zinner elmondta, 1991-ben felvetette a népbírósági ítéletek felülvizsgálatát, de ezt végül orosz kérésre érkező amerikai nyomásra leállították ...
Hómant még a népbíróság sem illette olyan súlyos vádakkal, mint mai bírálói
Ujváry Gábor, 2015. július 27., hétfő 08:35, frissítve: hétfő 10:18
Hómant 2015 elején már felmentették a háborús bűnösség vádja alól
Rég vitatkoztak annyit magyar historikusról, mint Hóman Bálintról, akit idén tavasszal posztumusz mentettek fel a háborús bűntett vádja alól. Szerepe, ha a történelmi eseményeket saját koruk viszonyai, nem pedig mai elvárásaink szerint ítéljük meg, jóval összetettebb, mint ahogyan az a személyét elemző – legújabban a Székesfehérváron neki tervezett szobor felállítása miatt ismét fellángoló – vitákból leszűrhető.
Gyakran halljuk – jelentette ki Hóman Bálint az ország legismertebb középkorászaként és a Magyar Történelmi Társulat elnökeként 1943-ban –, hogy a történet a múlt politikája és a politika a jelen története. […] A múlt politikáját azonban éppoly kevéssé szabad a jelen szemszögéből vizsgálnunk és értékelnünk, aminthogy az államférfi sem folyamodhatik a történet folyamán gyakorta bevált, de ma már a körülmények változása miatt idejüket múlt politikai eszközök alkalmazásához.”
Hóman intelmét akkoriban csupán néhányan hallották meg, manapság pedig még annyian sem veszik figyelembe. Bár a történészszakma és a színvonalas publicisztika alapkövetelményeihez szervesen hozzátartozna, hogy a történelmi eseményeket saját koruk viszonyai – ne pedig mai elvárásaink és eszméink – alapján ítélje meg, ennek az igénynek napjaink magyar historikusai csak részben, újságírói viszont alig-alig tesznek eleget. A legkevésbé talán akkor, amikor a Horthy-korszak (benne olyan kiemelkedő egyéniségek, mint Hóman Bálint) vagy a közelmúlt értékeléséről van szó.
Abszurd vád és ítélet
Hómant a Magyar Tudományos Akadémia már 1945 júliusában kizárta tagjai közül. Az erre vonatkozó javaslatot az őt 1936 óta többször is durván sértegető Moór Gyula – egyébként kiváló jogfilozófus – fogalmazta meg, s támogatására megnyerte a Hómanra ugyancsak neheztelő ismert történészt, Váczy Pétert, illetve a neves néprajztudóst, a kisgazdaként a kommunisták politikáját támogató Ortutay Gyulát is. Annak ellenére, hogy Kosáry Domokos és Glatz Ferenc akadémiai elnökök is szorgalmazták rehabilitálását, az mindmáig nem történt meg.
Mivel az MTA-tagságot tudományos érdemekért – és nem politikai szimpátiák okán – adományozzák, azt hiszem, ideje lenne felülvizsgálni az 1945-ös döntést, hogy az egyik legnagyobb magyar középkorászt visszavehessék a tudós testületbe.
1946-os népbírósági perében Hóman maga is beismerte, hogy politikai téren vétkezett. Perében – a vele korábban is rossz viszonyban lévő Sulyok Dezső kivételével – kizárólag mentőtanúk szólaltak meg, csaknem a felük zsidó származású volt. Első fokon még számos, másodfokon viszont már csak egyetlen „háborús bűntett” elkövetésével vádolták. Azzal, hogy részt vett azon az 1941. július 26-i kormányülésen, amely – Horthy Miklós kormányzó ez irányú döntését tudomásul véve – jóváhagyta a Magyarország és Szovjetunió közötti hadiállapot beálltának kimondását. A kormánytagok mindezt annak tudatában tették, hogy a honvédelmi miniszter úgy tájékoztatta őket, szovjet repülők provokálatlan támadást hajtottak végre egy magyar gyorsvonat és Kassa városa ellen. Mint ma már tudjuk, az előbbi akciót bizonyíthatóan, a kassai bombázást pedig minden valószínűséggel – talán eltévedt – szovjet gépek hajtották végre. Ezért a Hóman elleni 1946-os vád abszurditását még mai bírálói is elismerik.
Hómant végül életfogytiglani börtönre ítélték, 1951-ben Vácott hunyt el. Földi maradványait csak 2000-ben azonosították, újratemetésére is az évben került sor a Darányi család tassi kriptájában.
Miközben Hóman történészként megmaradt szakmája professzionális művelőjének, s művei ma is nemzeti értékek, politikusként diszkriminatív lépésekhez is a nevét adta. Tudósként vitathatatlanul a legnagyobbak között marad a helye, politikusként azonban – kezdeti integratív törekvései után – kétségkívül megosztó személyiséggé vált.
Miközben Hóman történészként megmaradt szakmája professzionális művelőjének, s művei ma is nemzeti értékek, politikusként diszkriminatív lépésekhez is a nevét adta. Tudósként vitathatatlanul a legnagyobbak között marad a helye, politikusként azonban – kezdeti integratív törekvései után – kétségkívül megosztó személyiséggé vált.
Politikai bűnözőnek azonban – sokak gyakran hamis adatokból építkező állításaival szemben – semmiképpen sem tekinthető. Az általa vallott elvek követése ma már nyilván nem vállalható. Még akkor sem, ha tetteinek indítóokai részben magyarázhatók, és a neki felrótt vádak többségét politikai alapon, sokszor ténybeli tévedéseket vétve fogalmazzák meg napjaink kérlelhetetlen megmondóemberei....
Zajlanak a "lakossági" viták
Hóman szobor 2015. 12. 15.http://alfahir.hu/homan_balint_a_nacizmus_kitalaloja
HÓMAN BÁLINT, "A NÁCIZMUS KITALÁLÓJA"
Most, hogy új fejlemények vannak a székesfehérvári Hóman-szobor kapcsán, idézzük fel, hogy milyen rendkívül érdekfeszítően és tanulságosan zajlott le hétfő este Székesfehérváron az Eleven Emlékmű csoport Hóman-szobor elleni tüntetése. Egyoldalú tüntetésre készültek, de néhány helyi civil Hóman-szobor-támogató megjelenése miatt párbeszédre, szópárbajra kényszerültek, amit utóbb örömmel üdvözöltek.
Lásd korábbi cikkeket is Hómanról itt a blogomon:
Támadások kereszttüzében Hóman Bálint alakja 2016.aug.4.
Hóman Bálint rehabilitálása 2015. július 6.
Hóman Bálint rehabilitálása 2015. július 6.
