A következő címkéjű bejegyzések mutatása: emlékhelyek. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: emlékhelyek. Összes bejegyzés megjelenítése

2018. október 13., szombat

Wagner Nándor est a Jókai Anna szalonban 2017-ben

Nagyon szép ünneplése volt messze szakadt, külföldön híres szobrászunknak, Wagner Nándornak a budai Jókai Anna szalonban.

A meleg, közvetlen hangú összejövetelről az I.kerületi Önkormányzat kitűnő 8 perces ismertető filmet készített, amelyet itt a blogomon is közreadok egy évvel később, amely talán kevesebbekhez jut el, mint ahányunkhoz a 2017.október 13.-i facebook-bejegyzésem eljutott,
( https://www.facebook.com/gyuri.tolnai/posts/1472379282799445 )
de időtállóbb lesz, mert itt a blogomon gazdag anyagot adtam közre Wagner Nándor hazai bemutatóiról, műveiről, stb.  (Ezen a blogon könnyű rátalálni ezekre, mert Wagner Nándor önálló kategória, amely közvetlenül behívható.)

Álljon tehát itt most az Önkormányzati bemutató filmje, amit jó szívvel ajánlok mind érdeklődőnek.





YOUTUBE.COM
Wagner Nándor szobrászművészre emlékezetek a Jókai Anna Szalonban. A megemlékezésen többek között beszédet mondott dr. Nagy Gábor Tamás Budavár…


Wagner Nándor szobrászművészre emlékezetek a Jókai Anna Szalonban. A megemlékezésen többek között beszédet mondott dr. Nagy Gábor Tamás Budavár polgármestere, Kiss Sándor az Academia Humana Alapítvány kuratóriumának elnöke, Wagner Bálint a művész fia, Koji Akiyama a Wagner Nándor Emlékalapítvány elnöke és Wagner Chiyo a szobrász özvegye.
Az I. kerületben két műve is megtalálható Wagner Nándornak, a Földanya a Bécsi Kapu alatt és a Filozófiai kert, amely a gellérthegyi víztározó tetején látható.

Nézd meg korábbi bejegyzéseimet is:

A székesfehérvári "Wagner-szoborlelet"
Hiányzik, amit elloptak
A helyreállított Filozófiai Kert a Gellérthegyen

A Wikipedia Wagner Nándorról



2016. november 16., szerda

Szinevér - Kárpátaljai táj ukrán fotóstól

Szinevér!  Aki ismeri jól Kárpátalját, annak szívét megdobogtatja ez a név is! Gyönyörű táj, apósom erdészként itt kezdte szolgálatát.

Egy fantasztikus kijevi fotóst fedeztem fel, aki a Kárpátokat is felejthetetlen szép képekben örökíti meg. Jegyezzük meg a nevét: Szergej Poljusko. Nem ismerem, de a képei már igen!




Meg is osztottam Facebookomon is: mások is lássák képeit, ismerjék meg Szergej művészetét.


Itt megadom az elérhetőségeit is:

More info: Sergey Polyushko | Instagram | Facebook

2015. október 1., csütörtök

Wagner Nándor Magyar Örökség Díjat kapott 2013

Wagner Nándor neve már nem ismeretlen itthon sem: kitünő szoborcsoportját, a Filozófusok Kertjét, a Gellért hegyen  már sokan megismerték. Magam is többeket, hazaiakat és külhoniakat vittem fel oda.
Kövessük sorsát, most a 2013-as ünnepségről adok hírt, amely arról értesít, hogy Wagner Nándor megkapta a Magyar Örökség Díjat .
http://kepeskronika.blogspot.hu/2013/09/wagner-nandort-magyar-orokseg-dijjal.html


Wagner Nándor Földanya című szobra a Budavári Bécsi Kapunál
https://www.facebook.com/gyuri.tolnai?fref=ts

Nézd meg korábbi bejegyzéseimet is:

A székesfehérvári "Wagner-szoborlelet"
Hiányzik, amit elloptak
A helyreállított Filozófiai Kert a Gellérthegyen

A Wikipedia Wagner Nándorról










2014. október 16., csütörtök

Madas László emléke él Visegrádon

Madas Laci bácsi, a népszerű, mindenki által szeretett visegrádi erdész emlékét őrzi a róla elnevezett erdő-részben elhelyezett emlékkő. Ma aki arra kirándul, felfigyel rá akkor is, ha korábban nem ismerte a nevét sem.

Én meg véletlenül találtam egy kirándulók fotóalbumjában erre szép példát:  (az album)
Kár, hogy ami mnég megvolt 2014-ben, azt már most, 2019-ben nem találjuk meg. De azért emlékeztetőül meghagytam ezt a megszünt linket.

Az emlékkő avatásánál magam is jelen voltam, nem feledem el a szép megemlékezést. Az erdészek megbecsülték szeretett vezetőjüket. Mellékelem saját felvételemet erről az ünnepségről.

Madas László emlékkő avatása a Pilisben 2011-ben 


Idézem itt mondását az erdő örök voltáról, ami töretlen hitét is kifejezi az élet örök voltáról:
,,Bármi is történik, a pilisi erdők jövő tavasszal is kizöldülnek!”

A Wikipedián így mutatják így mutatják be munkásságát be egy mondatban:

Madas László (Sopron, 1920. július 26. – Visegrád, 2009. december 25.) vasdiplomás, Európa-díjas okl., Bedő Albert-díjas erdőmérnök, a Műszaki tudomány doktora, a Pilisi Állami Parkerdőgazdaság volt igazgatója, az Országos Erdészeti Egyesület Tiszteletbeli Tagja, a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti Keresztjének birtokosa, Visegrád díszpolgára.


Az embert rajzolja meg kollégájának, Bánó Lászlónak elmondott szép búcsúztatása, amelyben személyes találkozásukkor ébredt benyomását így írja meg:


Szeméből az emberség, a szeretet, a bizalom és sok egyéb hasonló más sugárzott. Meleg, barátságos szavakkal köszöntött, miközben többször és rendesen hátba sózott. Ezután jobb kezét a jobb vállamra téve maga mellé húzott, és néhány szóval ismertette a munkámmal kapcsolatos elképzeléseit olyan természetességgel, olyan barátságossággal, mintha mindig is ismertük volna egymást, mintha Ő mindig is az én Nagy Barátom lett volna. Mondandóját befejezve beugrott a Gál Jenő vezette dzsipjébe és elhajtott.




2013. május 20., hétfő

Esterházy János szobra a Gesztenyéskertben

    A Gesztenyéskertben 2013. május 15-én felavatták Esterházy János szobrát. A felvidéki mártír politikus éppen ezen a napon, 1942-ben nem szavazta meg a zsidóság kitelepítéséről szóló alkotmánymódosítást.
   Esterházy Jánost, aki a két világháború közötti időszakban, majd a II. világháború idején következetesen küzdött a szlovákiai magyarok megmaradásáért és jogaiért, 1945-ben a korabeli csehszlovák rendszer háborús bűnösnek nyilvánította, halálra ítélte, majd börtönbe zárta.
    Az 1901-ben Nyitraújlakon (Velké Záluzie) született politikus 1957. március 8-án a morvaországi Mírov várbörtönében súlyos betegen hunyt el. A holttestet Olmützben elhamvasztották, de az urna később Prágába került, ahol a múlt század hatvanas éveiben a Motol köztemető egyik, akkor névtelen közös sírjába hantolták el. Ezt a tényt csak fél évszázaddal Esterházy halála után, 2007-ben sikerült kideríteni.
      Az 1989-es rendszerváltás után az egykori névtelen tömegsír helyén alakították ki a csehországi kommunizmus áldozatainak központi kegyhelyét.





Nagy János felvidéki szobrászművész -
a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja,
készítette a szobrot.

    A díszbeszédet Áder János államfő tartotta:
"Mellé állunk, hogy hazánk szabad és büszke polgáraiként kimondjuk, ami egyedül méltó hozzánk, magyar demokratákhoz: soha többé nemzetiszocialista, soha többé szocialista diktatúrát!" - hangoztatta az államfő.

   Áder János az ünnepségen szólt arról: Esterházy János szobra arra figyelmeztet, hogy "nekünk, ma élőknek és az utánunk jövőknek dolgunk van azzal, amit ő hagyott ránk emberi példájával".


Az államfő szerint a nemzet egységét és békéjét szolgálja, "ha kimondjuk, aki az egyik diktatúra bűneit mentegeti, az a másik rémuralom bűneinek is erkölcsi engedményt tesz”.       részletesebben,    a beszéd

Néhány érdekes cikk:

Esterházy János nem a menekülést választotta                   
 a Felvidék ma szlovák hírportálról (2013.05.16)
Fasiszta Esterházy, csehszlovák kém                                 
a Slovenska Do toho honlapról (2011)
Áthelyezik Esterházy János királyhelmeci szobrát               
Új Szó (2013.05.20.)
halálának évfordulójára emlékeztek Komáromban             
Új Szó (2013.03.18.)

Ipolynyéken szobrot emeltek Esterházy János grófnak       
Magyar Közösség (2009)
Esterházy János a Wikipedián

Berényi József beszéde a budapesti szoboravatón video a YouTube-on

Esterházy János (1901-1957)
a két világháború közötti időszakban, majd a második világháború idején következetesen küzdött a szlovákiai magyarok megmaradásáért és jogaiért. A második világháborúban a szlovák parlament egyetlen magyar képviselőjeként 1942. május 15-én nem szavazta meg a szlovák állam törvényhozásában a zsidók deportálását. Ennek ellenére a háború után háborús bűnösnek nyilvánították, és halálra ítélték. Később az ítéletet életfogytiglani börtönre változtatták. 1957. március 8-án a morvaországi Mírov börtönében halt meg.

2009. szeptember 19., szombat

A mohácsi csata emlékparkja

A mohácsi csata 450. évfordulóján, 1976-ban az előző évtizedben Mohácson feltárt tömegsírok helyszínén történelmi emlékparkot alapítottak ki, amelyet nagyon érdemes megnézni.
A mohácsi csata 1526 augusztus 29-én a magyarság történelmének egyik legfájdalmasabb eseménye. A Szulejmán által vezetett török sereg megsemmisítő vereséget mért a mintegy húszezer fős magyar seregre. A csata alatt elesett, majd a csatát követően kivégzett magyar vitézeket tömegsírokba temették.
Kőtáblákra vésett szövegek és képek, rajzok, térképek ismertetik a csata részletes lefolyását, és magát az emlékhely felépítését. A tömegsírok felett kialakított füves területen sok szép és szimbolikus jelentésű kopjafa áll.

Szent Rókus kápolna Mohácson

Mohácson a temetővel szemben találhatod meg Szent Rókus kis kápolnáját. Az egyszerű ki kápolna elmélyedésre rendkívül alkalmas itt egy kicsit távolabb a világ zajától

A Mohácsnál elesett német katonák emlékhelye

A Mohácsnál elesett német katonák emlékhelye szép és elgondolkoztató. Nem sok helyen találunk ilyent. Még a magyar elesett hőseink emlékhelyei is nehezen alakulnak. A Budapest védőit alig lehet ma is említeni, ünnepelni. Mikor tekintünk rájuk, mint nemzeti hőseinkre?

Emlékhelyek Mohácson


Mohácson több érdekes
emlékhely is
megláto-
gatható,
ne mulasszad el,
ha arra jársz!

Itt most csak
háromra