Támadások kereszttüzében
Hóman Bálint alakja
Megosztottam a Facebookomon a róla szóló friss hiradást.
https://www.facebook.com/gyuri.tolnai?v=wall 2015.Aug.2.
https://www.facebook.com/gyuri.tolnai/posts/876158119088234
Az eredeti cikk: napigazdasag.hu 2015-ben már nincs meg, az eredeti cikket nem lehet
a weben megtalálni!
De a rá hivatkozást annál inkább! Mindenki hozzászólt,
még rá is erősítettek:
Rá egy lapáttal: Napi Gazdaság: Támadások kereszttüzében Hóman Bálint alakja
Rövid idézet is érzékelteti azt az ádáz küzdelmet, amelyet ma is folytatnak a méltatlanul meghurcolt, igazságtalanul és jogtalanul elítélt nagy tudósunk ellen.:
"A visszafogottnak és árnyaltnak nehezen nevezhető kritikákat elsősorban az váltotta ki, hogy 2015. március 6-án a Fővárosi Törvényszék bűncselekmény hiányában fölmentette Hóman Bálintot az 1946-ban terhére rótt háborús bűntett alól.
Ennek jogszerűségét még korunk megmondóemberei sem kérdőjelezik meg. Az 1946-os népbírósági ítéletnek ugyanis másodfokon egyedüli vádpontja az volt, hogy Hóman részt vett azon a rendkívüli minisztertanácsi ülésen, amely 1941. július 26-án megállapította a hadiállapot beálltát a Szovjetunióval – miután Horthy Miklós, államfői jogával élve már határozott erről. A kabinet így osztozott a felelősségben, és jóváhagyta a kormányzó döntését. Mindezt annak tudatában tette, hogy úgy értesült: szovjet repülők provokálatlan támadást hajtottak végre egy magyar gyorsvonat és Kassa városa ellen. Mint ma már tudjuk: az előbbi akciót bizonyíthatóan, a kassai bombázást pedig valószínűleg (esetleg eltévedt) szovjet gépek hajtották végre.
Hóman történészi kvalitásait még napjaink legelszántabb kritikusai is elismerik, többen pedig miniszteri tevékenységét is méltatják. Antiszemitizmusát viszont valamennyien a szemére hányják.
Révész Sándor szerint Hóman sokkal többet tett „honfitársai haláláért, mint életéért”, és becsületét „csak a náci birodalom, Hitler, a nyilasok és a tömeggyilkosok becsületével együtt lehet” visszaállítani. (Népszabadság, 2015. március 7.)
Nyerges András úgy véli, hogy Hóman a fajelméletet képviselte történetírásában (valójában éppen az ellenkezője igaz: bizonyíthatóan szemben állt azzal). Teljesen egyoldalúan válogatott, kiragadott idézetekkel teletűzdelt publicisztikáját pedig Hóman egyéb írásaiból szemezgetett válogatással könnyen lehetne cáfolni. (Élet és Irodalom, 2015. április 10.)
Kovács M. Mária az ellen kel ki, hogy sokan Hóman visszavételét sürgetik a Magyar Tudományos Akadémia tagjai közé. (Talán némi okkal, hiszen mégiscsak az egyik legnagyobb magyar középkorászt tisztelhetjük benne, az akadémiai tagságot pedig általában nem a politikai szimpátiák alapján kellene adományozni.) ...
Eltekintve attól, hogy ennek alapján az MTA-ba az 1949-et követő két évtizedben kerültek közül számosan nem méltók a tudós testület tagságára, illetve attól, hogy Hóman mennyiben sértette meg ezeket a normákat, figyelembe illene venni, hogy Hómant nem 2015-ben, hanem 1945-ben távolították el az Akadémiáról, amikor még egészen más szabályok voltak hatályban. Arról már nem is szólva, hogy kizárásának módja is erősen vitatható volt. Nemcsak azért, mert ezt három, vele régóta rossz viszonyban lévő kollégája javasolta, de amiatt is, mivel a kirekesztés érdekében az MTA alapszabályát is meg kellett változtatni....
Fölösleges Hómant olyasmivel vádolni, amiben – súlyos tévedései ellenére – nem vétkezett. A vele kapcsolatos vélemények tisztázása érdekében történészi vitákra, nem pedig kinyilatkoztatásszerű megbélyegzések ismételt közzétételére van szükség.
Hajaj! Mikor fogja megemészteni az Akadémia ezt az ügyet? Mikor néz szembe a saját multjával, akadémikus társai ellen elkövetett méltánytalanságokkal?!
