 |
| Meghívó a verseci konferenciára |
Lásd részletesen a BESZÁMOLÓ a konferenciáról-t az MKE-Műszaki szekció honlapján
Versecen, szülőhelyén rendezték meg
Herczeg Ferenc születésének 150. évfordulóján azt a tudományos konferenciát,
amely a nagy magyar íróról rendezett legnagyobb megemlékezés volt
az egész Kárpát medencében.
Herczeg Ferencről nem sokat tud, aki ismereteit az elmúlt időszakok elhallgató, a magyar nemzeti értékeket a köztudatból kiiktatni akaró rendszertől kapta csak. Ma azonban Herczeg Ferencet ismét felfedezzük, sok fontos írás jelent meg róla. Badacsonytördemicen is megemlékeztek róla, ahol idős korában oly szívesen szőlészkedett. Itt Takaró Mihály irodalomtörténész tartott előadást.
Egyre több helyen emlékeztek meg róla születésének évfordulójára. Pomogáts Béla a Kossuth Rádióban emlékezett meg a Vasárnapi Újság szerkesztőjéről. Itt ebben a cikkben egy kis áttekintést is adok ezekről, több cikket is hívatkozom. Érdemes áttekinteni őket.
Olvasásra ajánlom a vajdasági Magyar Szó-ban megjelent összefoglaló írás " A kegyvesztett írófejedelmet újra meg kell ismernünk " Életéről a metropol.hu cikke alapján adok egy rövid ismertetőt.
Herczeg Ferencről röviden
Tudományos konferencia
Herczeg Ferencről nem sokat tud, aki ismereteit az elmúlt időszakok elhallgató, a magyar nemzeti értékeket a köztudatból kiiktatni akaró rendszertől kapta csak. Ma azonban Herczeg Ferencet ismét felfedezzük, sok fontos írás jelent meg róla. Badacsonytördemicen is megemlékeztek róla, ahol idős korában oly szívesen szőlészkedett. Itt Takaró Mihály irodalomtörténész tartott előadást.
Egyre több helyen emlékeztek meg róla születésének évfordulójára. Pomogáts Béla a Kossuth Rádióban emlékezett meg a Vasárnapi Újság szerkesztőjéről. Itt ebben a cikkben egy kis áttekintést is adok ezekről, több cikket is hívatkozom. Érdemes áttekinteni őket.
Olvasásra ajánlom a vajdasági Magyar Szó-ban megjelent összefoglaló írás " A kegyvesztett írófejedelmet újra meg kell ismernünk " Életéről a metropol.hu cikke alapján adok egy rövid ismertetőt.
 |
| Herczeg Ferenc |
Herczeg Ferencet a századforduló és a második világháború előtti korszak nemzeti klasszikusának, az ország írófejedelmének tartották, három alkalommal a Nobel-díjra is felterjesztették Az élet kapuja című regényéért, 1930-ban pedig Corvin-láncot kapott. Fordulatos meseszövésű, találóan jellemzett alakokat felvonultató regényei és elbeszélései a dzsentrivilágban játszódó könnyed darabok (A Gyurkovics leányok, A Gyurkovics fiúk). Történelmi regényeiben a magyar múlt egy-egy sorsfordulóját jelenítette meg. Közülük az 1848-as forradalom idején játszódó Hét svábot tartják a legjobbnak, a Bakócz Tamás esztergomi érsekről szóló Az élet kapuja fő eszméje a magyarság magányossága. Rákócziról is írt regényt Pro libertate! címmel.
Molnár Ferenc mellett Herczeg volt az 1945 előtti időszak egyik legnépszerűbb színpadi szerzője. A kék róka (1917) című társasági vígjátéka világsikert aratott, a darabot 1937-es felújítása alkalmából Bajor Gizi számára jelentősen kiegészítette. Írt történelmi drámákat is: a Pogányok Szent István korát, az Ocskay brigadéros a kuruc kort, a Bizánc a törökök által ostromolt város tragédiája révén a kiegyezés utáni Magyarországra lesújtó nemzethalál vízióját jeleníti meg. Feleséget is a színházból választott, bár a házassága a nála jóval fiatalabb Grill Juliskával nem tartott sokáig.
A korábban koszorús írót 1949 után több évtizeden keresztül mellőzték, az 1980-as évekig műveit ki sem adták. 1993-ban három kötetben megjelentek emlékezései, amelyben az író szemén keresztül láthatjuk Magyarország történelmét a kiegyezéstől a második világháború végéig. Bizánc című darabját legutóbb 2012-ben a székesfehérvári színházban láthatta a közönség.
Molnár Ferenc mellett Herczeg volt az 1945 előtti időszak egyik legnépszerűbb színpadi szerzője. A kék róka (1917) című társasági vígjátéka világsikert aratott, a darabot 1937-es felújítása alkalmából Bajor Gizi számára jelentősen kiegészítette. Írt történelmi drámákat is: a Pogányok Szent István korát, az Ocskay brigadéros a kuruc kort, a Bizánc a törökök által ostromolt város tragédiája révén a kiegyezés utáni Magyarországra lesújtó nemzethalál vízióját jeleníti meg. Feleséget is a színházból választott, bár a házassága a nála jóval fiatalabb Grill Juliskával nem tartott sokáig.
A korábban koszorús írót 1949 után több évtizeden keresztül mellőzték, az 1980-as évekig műveit ki sem adták. 1993-ban három kötetben megjelentek emlékezései, amelyben az író szemén keresztül láthatjuk Magyarország történelmét a kiegyezéstől a második világháború végéig. Bizánc című darabját legutóbb 2012-ben a székesfehérvári színházban láthatta a közönség.
Tudományos konferencia
A vajdasági - ma
szerbiai - Versecen azonban méltó emléket állított e helyi Petőfi Sándor
Kultúregyesület által kezdeményezett tudományos konferencia, amelyet "Egy patrícius
a titkok kapujában" címmel rendeztek meg a
Városháza dísztermében.
A konferencián Erzsóval mi is részt vettünk a könyvtáros egyesület Műszaki Szekciója által szervezett vajdasági szakmai út résztvevőjeként.
A konferencián Erzsóval mi is részt vettünk a könyvtáros egyesület Műszaki Szekciója által szervezett vajdasági szakmai út résztvevőjeként.
 |
| Nagy Zoltán megnyitja a konferenciát |
Lásd részletesen a BESZÁMOLÓ a konferenciáról-t az MKE-Műszaki szekció honlapján
