A Gesztenyéskertben 2013. május 15-én felavatták Esterházy János szobrát. A felvidéki mártír politikus éppen ezen a napon, 1942-ben nem szavazta meg a zsidóság kitelepítéséről szóló alkotmánymódosítást.Esterházy Jánost, aki a két világháború közötti időszakban, majd a II. világháború idején következetesen küzdött a szlovákiai magyarok megmaradásáért és jogaiért, 1945-ben a korabeli csehszlovák rendszer háborús bűnösnek nyilvánította, halálra ítélte, majd börtönbe zárta.
Az 1901-ben Nyitraújlakon (Velké Záluzie) született politikus 1957. március 8-án a morvaországi Mírov várbörtönében súlyos betegen hunyt el. A holttestet Olmützben elhamvasztották, de az urna később Prágába került, ahol a múlt század hatvanas éveiben a Motol köztemető egyik, akkor névtelen közös sírjába hantolták el. Ezt a tényt csak fél évszázaddal Esterházy halála után, 2007-ben sikerült kideríteni.
Az 1989-es rendszerváltás után az egykori névtelen tömegsír helyén alakították ki a csehországi kommunizmus áldozatainak központi kegyhelyét.
 |
| Nagy János felvidéki szobrászművész - a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, készítette a szobrot. |
A díszbeszédet Áder János államfő tartotta:
"Mellé állunk, hogy hazánk szabad és büszke polgáraiként kimondjuk, ami egyedül méltó hozzánk, magyar demokratákhoz: soha többé nemzetiszocialista, soha többé szocialista diktatúrát!" - hangoztatta az államfő.
Áder János az ünnepségen szólt arról: Esterházy János szobra arra figyelmeztet, hogy "nekünk, ma élőknek és az utánunk jövőknek dolgunk van azzal, amit ő hagyott ránk emberi példájával".
Az államfő szerint a nemzet egységét és békéjét szolgálja, "ha kimondjuk, aki az egyik diktatúra bűneit mentegeti, az a másik rémuralom bűneinek is erkölcsi engedményt tesz”. részletesebben, a beszéd
"Mellé állunk, hogy hazánk szabad és büszke polgáraiként kimondjuk, ami egyedül méltó hozzánk, magyar demokratákhoz: soha többé nemzetiszocialista, soha többé szocialista diktatúrát!" - hangoztatta az államfő.
Áder János az ünnepségen szólt arról: Esterházy János szobra arra figyelmeztet, hogy "nekünk, ma élőknek és az utánunk jövőknek dolgunk van azzal, amit ő hagyott ránk emberi példájával".
Az államfő szerint a nemzet egységét és békéjét szolgálja, "ha kimondjuk, aki az egyik diktatúra bűneit mentegeti, az a másik rémuralom bűneinek is erkölcsi engedményt tesz”. részletesebben, a beszéd
Néhány érdekes cikk:
Esterházy János nem a menekülést választotta
a Felvidék ma szlovák hírportálról (2013.05.16)
Fasiszta Esterházy, csehszlovák kém
a Slovenska Do toho honlapról (2011)
Áthelyezik Esterházy János királyhelmeci szobrát
Új Szó (2013.05.20.)
halálának évfordulójára emlékeztek Komáromban
Új Szó (2013.03.18.)
Ipolynyéken szobrot emeltek Esterházy János grófnak
Magyar Közösség (2009)
Esterházy János a Wikipedián
Berényi József beszéde a budapesti szoboravatón video a YouTube-on
Esterházy János (1901-1957)
a két világháború közötti időszakban, majd a második világháború idején következetesen küzdött a szlovákiai magyarok megmaradásáért és jogaiért. A második világháborúban a szlovák parlament egyetlen magyar képviselőjeként 1942. május 15-én nem szavazta meg a szlovák állam törvényhozásában a zsidók deportálását. Ennek ellenére a háború után háborús bűnösnek nyilvánították, és halálra ítélték. Később az ítéletet életfogytiglani börtönre változtatták. 1957. március 8-án a morvaországi Mírov börtönében halt meg.
