2010. július 14., szerda

A helyreállított Filozófiai Kert a Gellérthegyen


A megrongált szoborcsoport szembesített bennünket a mai valós helyzettel: a fémtolvajok nemcsak garázdálkodnak, de nem is keresték őket különösebben. (a nyomozásról)
Vegyük észre a jó érvényesülését is: japán segítséggel pótolták a hiányzó három alakot és ujra együtt Wagner Nándor (1922-1997) Filozófiai Kertjének minden alakja.
Az ujraavatás is megtörtént június 17.-én, majd a Petőfi Irodalmi Múzeumban az érdeklődők körében megemlékeztek a Japánban élt magyar szobrászunk éltművéről és magyar elkötelezettségéről.


Amikor a szoborcsoportot a Gellérthegyen 2006-ban felállították, a messze került szobrászunkról nem sokan tudtak. Időközben igényes kivitelben megjelent a teljes életművet bemutató Wagner Nándor A filozófus szobrász című album Wehner Tibor avatott munkájaként. Wagner Nándor hatása és ismertsége egyre növekszik.

Linkek:

Bölcsek a Hegyen - Lakatos Botond honlapján
Wikipedia Wagner Nándorról
Wagner Nándorról a szoborlapon
Fotók az ujraavatási ünnepségről

Kapcsolódó írások:

Végh Alpár Sándor:
A magyarság titkáról nekünk százötven éve hazudnak.
(Részlet)

A kert alkotója Wágner Nándor ötvenhatban hagyta el Magyarországot, tagja volt a művészek forradalmi bizottságának, menekülnie kellett, 1969-ig Svédországban élt, ahol megismerte japán feleségét, vele ment keletre, Mashikóba, ott felépítette a Tao Intézetet, amely halála, 1997 óta is árasztja látogatóira alkotójának kivételes szellemét. Csontváry eljutott a libanoni cédrusokig, Zajti India ősi templomaiban járt, legmesszebbre közülük Wágner ért, s nem csupán azért, mert Japán messzebb van, mint Libanon vagy India. Minden szobrában, minden festményében együtt jelenik meg Kelet és Nyugat, jelezve, hogy e kettő nem ellentéte, hanem kiegészítője egymásnak. A Filozófusok kertjéről mondta: "Magyarország történelmi jelentőségére figyelmeztet. Mi vagyunk a kapcsolópont. Magyarországnak összekötő szerepe van. Ezt tiszteletben kell tartani. Ez hazánk fő iránya. Ez elemi jussunk!" A teljes írás

Az Academia Humana Alapítvány az idén is kiosztotta pályadíját

A Partiumi Keresztény Egyetemen (PKE) immár ötödik alkalommal adták át 2010. május 22-én az Academia Humana Alapítvány pályadíjait.

Az Alapítványt, amely Wagner Nándor világhírű, Japánban elhunyt szobrászművész művészeti és szellemi örökségét őrzi és ápolja, a művész özvegye, Wagner Chiyo asszony alapította. Egyik célkitűzése fiatal tehetségek művészeti alkotómunkájánka ösztöndíjjal támogatása. Évente meghirdetik a tematikus versenyt a Partiumi Keresztény Egyetemen.

Az Academia Humana Alapítvány 2006-ban maga is rtészesült az egyetemtől "A Közjó Szolgálatában" elnevezésű, kollektív teljesítményért járó kitüntetésben.

Tőkés László a KRE püspökeként akkor így fogalmazott: „Illesse a legnagyobb elismerés az Alapítvány tagjait, annak elnökével együtt a Művész nagyérdemű özvegyét, Akiyama Chiyo asszonyt, valamint a budapesti Szundy László urat, akik valóságos »üzenetközvetítők« módjára éltetik Wagner Nándor örökségét, és az emberiség gazdagodásának részeként Városunk, a »boldog Várad« és Anyaszentegyházunk, valamint a Partiumi Keresztény Egyetem meggazdagításán munkálkodnak. Ennek vonatkozásában éppen ideillik az egyik szoboralak, Mahatma Gandhi tanítása, mely szerint: »A legmagasabb erkölcsi törvény, hogy szakadatlanul az emberiség javára munkálkodjunk«.” Teljes cikk